Együttélés négylábú kedvenceinkkel

2021.10.26.
Együttélés négylábú kedvenceinkkel
Az etológusok mellett a pszichológusok is egyre többet foglalkoznak a kutyák szerepével mai életünkben. A kutya családtag vagy inkább barát? Milyen hatással van ránk az együttélés pszichés és fizikai szempontból? Hogyan csökkenthető kedvencünk „ökológiai mancsnyoma”? A PPK rendhagyó eseményén e három aspektusból kaptunk átfogó képet a kutyatartásról.

Az ELTE Ember–Környezet Tranzakció Intézete 2020 őszén alakult meg, de már számos érdekes programmal hívta fel magára a figyelmet. Az Intézetben az ember és az őt körülvevő természeti, épített, illetve virtuális környezet egymást kölcsönösen meghatározó kapcsolatát kutatják, együttműködésre törekedve az ember-környezet tranzakcióját érintő egyéb szakterületekkel. Ezt a tudást adják közre a Környezetpszichológiai Előadások keretében is, amelynek októberi alkalmán a résztvevők az ember-kutya kapcsolat dimenzióiba vezették be a résztvevőket.

Miután Zsolnai Anikó dékán köszöntötte az előadókat és négylábú kedvenceiket, Petró Eszter etológus, az ELKH Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetének tudományos segédmunkatársa kísérletekkel és kutatási eredményekkel alátámasztva oszlatta el a falkaelmélettel kapcsolatos tévhiteket. Arra a gyakran felmerülő kérdésre, hogy valóban tekinthetjük-e a kutyákat szőrös gyerekeknek, elmondta, hogy a tesztek szerint a kötődési mintázatokban felfedezhetőek ugyan hasonlóságok, de

a kutya-ember viszony közelebb áll a baráti kapcsolathoz, mint a gyermek-szülőihez.

Petró hozzátette: a kutyák viselkedésproblémájának kezelésében gyakran okozhat gondot, hogy az ember a saját szemszögéből próbálja megérteni az állat viselkedését, nem pedig a kutya oldaláról. Az előadás után az érdeklődők rövid kutyás bemutató keretében, élőben is megismerkedhettek a szociális tanulás egyik módszerével, a „Do As I Do” technikával.

Nagy Bernadett állatorvos adott átfogó képet arról, milyen kapcsolat van az állatok és az emberek egészségi állapota között. Kiemelte: bár csekély esély van arra, hogy megbetegedjünk négylábú barátunktól, a rizikópácienseknek – idős, krónikus betegek, immunbetegek, várandósok, csecsemők és kisgyermekek – jobban oda kell figyelniük. Hangsúlyozta, kedvenceink egészségének védelmében a legfontosabb a megelőzés: a kötelező oltások beadása, a szűrővizsgálatok elvégzése, az állatok fekhelyeinek és táljainak rendszeres tisztítása, a kullancsok azonnali eltávolítása együttesen véd minket és állatainkat is az esetleges betegségektől. A Covid-19 állatról emberre terjedéséről elmondta, hogy az eddigi ismeretek alapján kedvenceink nem jelentenek közvetlen veszélyt ránk.

A társállattartás egészségünkre gyakorolt pozitív hatásáról beszélt Varga Attila, a PPK habilitált egyetemi docense. A kutyatartók körében nő az infarktus utáni túlélés esélye, a társaságuk csökkenti a szorongást, valamint a több és hosszabb séta és az eközben gyakrabban előforduló társas interakciók mind jótékony hatással vannak az egészségünkre. A kutya simogatása, a hozzá való beszéd pedig oxitocint szabadít fel, így az érzelmi kötődésben is észrevehető a jótékony hatás – fejtette ki a szakember.

A fenntartható állattartás kérdésére kitérve Varga Attila felhívta a figyelmet, hogy a kutyák esetében is létezik az úgynevezett „ökológiai mancsnyom”, amely egy közepes termetű kutya esetében megközelítheti egy ember környezeti terhelését is. Lebomló zacskók használatával, a túletetés kerülésével, újrahasznosított kutyaház és kutyajáték vásárlásával azonban hozzájárulhatunk környezetünk megóvásához. Ráadásul egy 2020-as szlovén kutatás kimutatta, hogy azok a gyerekek, akik aktívan részt vettek a négylábúak napi gondozásában, más területeken is környezettudatosabban viselkedtek. Keressük azokat a lehetőségeket, ahol az ember-kutya kapcsolat a bolygó egészének jó lehet! – zárta előadását a PPK oktatója.

Forrás: ELTE PPK