„El kell oszlatni a tévhiteket”

Először rendeztek nemzetközi konferenciát a hipnózis orvoslásban való felhasználásáról – ez hatalmas mérföldkő. Hogyan fogalmazódott meg az igény rá?
A nemzetközi hipnózis kongresszusokat járva azt tapasztaltuk, hogy csupán elszigetelten találhatóak olyan klinikák, ahol a hipnózist már kiterjesztetten alkalmazzák az orvoslás során. Az orvosoknak, valamint a hipnóziskutatóknak pedig még sosem volt alkalmuk egy fórum keretein belül tapasztalatokat cserélni. Azzal, hogy életre hívtuk az első Hipnózis az Orvoslásban Nemzetközi Konferenciát, sikerült a világ különbözőn tájairól érkező szakembereket közös gondolkodásra invitálni, illetve arra buzdítani, hogy olyan megoldásokat keressenek, melyekkel egymás munkáját erősítik. Másrészt nem titkolt célunk volt, hogy a hazai szakembereket egy szélesebb palettával ismertessük meg arra vonatkozóan, hogyan tudják a hipnózist és a szuggesztív technikákat az orvoslás során alkalmazni. Ezzel pedig ellensúlyozni kívántuk azokat a tévképzeteket, melyeket a szakemberek nagy része is gondol a hipnózisról. Nevezetesen, hogy az valami misztikus, okkult dolog, melyet a biomedicina helyett akarnak a hipnotizőrök, hipnóziskutatók alkalmazni – holott ez nem így van. A hipnózist ugyanis nagyon pontosan be lehet illeszteni az orvoslásba.

Mely pontok mentén folyt az együttgondolkodás?
Műfaját tekintve ez egy nagyon sajátos konferencia volt, mely műhelyfoglalkozásokból, workshopokból épült fel – ezek keretein belül a szakemberek saját szakterületükhöz kapcsolódva mutatták be a hipnózis alkalmazásának lehetőségeit. Emellett voltak panelbeszélgetések is, melyek leginkább arra koncentráltak, hogyan lehetne eltörölni azokat az akadályokat, melyek miatt nem terjed jobban a hipnózis módszere az orvoslásban.
Fontos pillanata volt a konferenciának egy új módszer, a hipnoszedáció bemutatása, mely műtéti eljárásoknál teszi lehetővé, hogy olyan beavatkozásokat, melyeket eddig csak altatással végeztek, most altatás nélkül is véghezvigyenek. Az eljárás során a fájdalomcsillapítást gyógyszeresen oldják meg, az altatás helyett ugyanakkor hipnózist alkalmaznak.

Ön a Magyar Hipnózis Egyesület elnöke. Mit gondol a hipnózis hazai megítéléséről, mennyit fejlődött e tekintetben hazánk az elmúlt években?
Bizonyos szempontból mi sokkal jobban állunk, mint több nyugati ország, irigykednek is ránk a külföldi kollégák a tekintetben, hogy itthon több területen futnak kutatások, illetve alkalmazásai a hipnózisnak és a szuggesztív technikáknak. Egyetemünkön például számos orvoskolléga Phd-zik a témából, az pedig, hogy az intenzív orvoslás, ortopédia, gyerekorvoslás, vagy épp az onkológia területén alkalmazza a módszert, önmagában mutatja, milyen széles körben alkalmazható a napi gyógyítás során.

Mennyire élnek a hipnózis lehetőségével az orvoslásban itthon?
Nagyon kevéssé. A hipnózis sokkal kiterjedtebben kellene, hogy jelen legyen az orvosi gyakorlatban, mert ez egy jól elsajátítható, hatásos módszer. Úgy gondolom, az orvoslásban való elterjedését a szemléleti elmaradottság gátolja a leginkább. Azzal tisztában vagyunk, hogy több idő kell a változáshoz, a konferencia is azt a célt szolgálta, hogy olyan „érés” induljon el, melynek köszönhetően egyfajta változás következik be a szakemberek szemléletében. Sokan ugyanis rácsodálkoznak a módszerre, de addig már nem jutnak el, hogy elkezdjék beépíteni a saját gyakorlatukba, praxisukba.

Milyen kutatásokban vesz részt jelenleg?
Az ELTE Affektív Pszichológia Tanszékén számos kutatás fut vezetésem alatt, melyek során egészséges emberek segítségével, illetve klinikai vizsgálatok során igyekszünk a hipnózis alapmechanizmusait feltárni. A jövőt illetően mindenképpen szeretném, ha az embereket további fórumokon ismertethetném meg a hipnózis nyújtotta lehetőségekkel.

Varga Katalin nemrég „A szülés-születés minősége a pszichológus szemével” címmel tartott előadást, az erről szóló tudósításunk itt olvasható.
Korábbi interjúnk Bányai Évával szintén érintette az orvoslásban használható hipnózis témáját.