„Elérkezett a megőrzés ideje”
Az új felsőoktatási törvény teremtette helyzet, illetve a gazdasági nehézségek miatt az építkezés helyett elsősorban a megőrzés ideje jött el – vallja Tausz Katalin. A Társadalomtudományi Kar nemrégiben újraválasztott dékánjával beszélgettünk.
Nemrég – egyedüli pályázóként – újraválasztották a TáTK dékánjává. Milyen tervekkel készül a következő ciklusra?
Elsősorban nagy kíváncsisággal, hiszen az új felsőoktatási törvény új helyzetet teremt számunkra is. Másodsorban igyekszem személyiségem azon vonásait erősíteni, amelyek lehetővé teszik a gyors és megfelelő reagálást, a várhatóan felerősödő konfliktusok kezelését, a kitartást, a nem várt negatív hatások derűs elviselését és e derű közvetítését.
Mik a dékáni programja főbb pontjai? Ön szerint minek tudható be, hogy nem volt más pályázó?
Valóban, az előző ciklusban a választáskor két másik nagyon erős pályázó is volt, most csak én pályáztam. Ennek okát megadni nem az én tisztem, bár nyilván az is közrejátszott, hogy most a gazdasági nehézségek miatt elsősorban nem az építkezés, sokkal inkább a megőrzés ideje jött el, és talán ez nem annyira vonzó perspektíva a kollégák számára. Dékáni programom megvalósíthatóságának mérlegelésekor figyelembe kell venni azt a tényt, hogy még mindig lényeges információk hiányoznak a felsőoktatás jövőbeli működésével kapcsolatban. A Társadalomtudományi Kar létrejötte óta feladatainak ellátását mindig saját erőforrásaiból finanszírozta, erre törekszem a jövőben is. Ennek érdekében a korábbiaknál hatékonyabban kell dolgozni a forrásteremtésen. Elsődleges célom a megfelelő teljesítményt nyújtó munkatársak munkahelyének megvédése és az eddigi modernizációs eredmények megőrzése. A karra jellemző, tudatosan kialakított mátrixos oktatási szerkezet eddig csak az alapszakok esetében érvényesült, a jövőben rákényszerülünk, hogy ésszerű mértékben ezt a mesterszakokra is kiterjesszük. Továbbra is kitüntetett figyelmet kívánok fordítani a belső építkezésre, a közösségi események kezdeményezésére, a kari identitás-erősítésére, a sokszínűség megőrzésére, hiszen ha ezeket feladnánk, arcunkat veszítenénk el.
Ön szerint melyek voltak az elmúlt ciklusa legkiemelkedőbb eredményei?
A Kar eredményes gazdálkodásának fenntartása, új szakok és doktori program indítása, nagyarányú hallgatói érdeklődés, az elektronikus tanulmányi ügyintézés formáinak bővítése, a kari tudományos közélet erősödése, az élénk virtuális közösségi élet megteremése, jó kapcsolat a kari hallgatói önkormányzattal és a kari diák civil kezdeményezések kivirágoztatása az elmúlt ciklus legfontosabb eredményei.
Közeledik a felvételi időszak – mivel lenne elégedett ennek kapcsán? Milyen mértékű jelentkezésre számít?
Bízom abban, hogy a minőségi oktatás, az ELTE brand, a sokszínű és befogadó kari közélet arra bátorítja a társadalomtudományok iránt érdeklődőket, hogy az esetleges költségek ellenére is minket válasszanak. Az elmúlt évben az alap- és mesterszakokra, valamint a doktori képzésbe 850 diákot vettünk fel. Idén 700 fővel nagyon elégedett lennék.
Ön szerint idén melyek lehetnek a TáTK legnépszerűbb képzései? Kinek ajánlaná a TáTK ezeket?
Eddig a nemzetközi tanulmányok, a szociológia és a társadalmi tanulmányok alapszakra vettük fel a legtöbb hallgatót, de ebben természetesen az is szerepet játszott, hogy melyik szakra milyen keretszámokat kaptunk. Úgy gondolom, hogy a legkisebb csökkenés a nemzetközi tanulmányok és a szociológia szakokon lesz. Azoknak ajánlom képzéseinket, akik egyetemi tanulmányaiktól nem csupán új ismeretek szerzését várják, hanem problémamegoldó képességük erősödését is; akiktől nem idegen a társadalomkritikai nézőpont, és akik jó eséllyel el kívánnak helyezkedni.