„Életem legjobb döntése volt, hogy a BEAC-ba jöttem”
Az eseményen részt vett Dömölky Lídia olimpiai bajnok vívó, Kovács Ilona 112-szeres válogatott, olimpiai 4. helyezett kosárlabdázó, Mihályfi László 18-szoros magyar bajnok futó, valamint Csere Gáspár, a BEAC riói olimpikon maratoni futója is. A beszélgetést Baumstark Tibor sportújságíró vezette.
Kovács Ilona Komáromi Ede kezei alatt kezdte meg egyetemi sportpályafutását: kiemelte, hogy az élsport lehetőségek mellett egy igazi közösségben érezhette magát a BEAC-ban. Még általános iskolásként kezdett kosarazni, az élmény, hogy akkoriban hazavihette az edzésről a kosárlabdát, megalapozta későbbi pályafutását is. Később az ELTE pszichológia szakára nyert felvételt, így a BEAC-ban folytatta a kosárlabdázást. Bekerült a válogatottba, majd az 1980-as moszkvai olimpián a 4. helyig jutott el a magyar csapattal. Egy sérülés miatt ezután felhagyott a játékkal, de máig tartja a kapcsolatot egykori BEAC-os csapattársaival. És hogy mit üzenne a mai fiataloknak? Pontosan azt, amit Komáromi Ede is vallott: „Aki teheti, sportoljon, mert azon kívül, hogy remek dolog, rengeteg mindenre megtanít. De senki ne áldozza fel magát a sportért, tanulni kell mellette, mert a pályafutásunk véges, és nem lehet mindenkiből edző vagy sportújságíró.
A sport és a tanulás meg kell férjen egymás mellett minden sportoló életében."
Dömölky Lídia 1949-ben, mindössze 13 évesen kezdett a BEAC színeiben vívni: a háború után rideg körülmények között kellett edzeniük. Az 1964-ben, az MTK színeiben olimpiai bajnoki címet szerző vívó szívesen idézi fel egykori BEAC-os sporttársai sikereit, mint például Hámori Jenőét, aki 1956-ban lett olimpiai bajnok. Egyik legszebb emléke az 1955-ös római világbajnokság, ahol az akkor még csak 21 éves Gyuricza József, valamint ő maga is világbajnoki címet szereztek. A sport és a tanulás fontosságával kapcsolatban kiemelte, hogy az edzés mellett a versenyek is rengeteget adnak a fiataloknak, mivel
megtanítják, hogy akkor kell a legtöbbet nyújtani, amikor arra lehetőség van, nem pedig akkor, amikor kedvük tartja.
Mihályfi László számára élete legjobb döntése volt, hogy a BEAC-ba ment sportolni: „Nem a munka minősége és mennyisége, hanem
a baráti társaság volt az, ami igazán erőt tudott adni a csapatnak az edzéseken."
Mihályfi az 1960-as években a BEAC és a magyar atlétika kiemelkedő alakja volt. A BEAC-os futóváltó oszlopos tagjaként hat, egyéniben tizenkét magyar bajnoki címet szerzett és háromszor is országos csúcsot futott. Legnagyobb sikereiként az Universiadén aratott győzelmeket élte meg. Sportolói karrierje után az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium testnevelő tanáraként tett sokat az atlétika utánpótlásért.
Csere Gáspár 2001 óta a BEAC tagja. A félmaratoni magyar bajnok, többszörös korosztályos magyar bajnok, riói olimpikon maratoni futó 17 éves korában határozta el, hogy valóban a versenysportra adja a fejét. Maratoni futásban részt vett a 2016-os riói olimpián, míg 2017-ben magyar bajnoki címet szerzett félmaratoni távon, és ezüstérmet maratoni távon. Elmondása szerint sohasem tanult sokat, mégis
mindig jó tanuló volt, mely nagy részben a sportnak is köszönhető, hiszen – különösképp a maratoni futás – kitartásra nevel.
A beszélgetés végén Simon Gábor, a BEAC igazgatója megköszönte a résztvevőknek, hogy történeteikkel színesítették az ünnepi emlékévet és felhívta a figyelmet, hogy az emlékév keretében Prokopp Sándorról, a BEAC első olimpiai bajnokáról könyvet ad ki a klub, a nyár folyamán Hámori Jenő, a BEAC utolsó élő olimpiai bajnoka is hazánkba látogat, míg az egykori Mező utcai BEAC-pálya helyszínén, az Allee bevásárlóközpont parkjában egy emléktáblát is felavatnak.
Forrás: BEAC