Elhunyt Benkő Loránd

Az ELTE professor emeritusa, a magyar nyelvtudomány kiemelkedő tudósa kilencven évet élt.

2011. január 17-én, életének 90. évében budapesti otthonában elhunyt Benkő Loránd, az ELTE professor emeritusa, a magyar nyelvtudomány kiemelkedő tudósa. 1946 óta tanított az egyetemen, magyar szakos egyetemi hallgatók ezreit oktatta hosszú egyetemi tanári évei alatt. 1965-ben lett tagja a Magyar Tudományos Akadémiának. Különböző bizottságok elnökeként, rektorhelyettesként, a Magyar Nyelvnek 1953 óta szerkesztőjeként, 1974-től felelős szerkesztőjeként, a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak három évtizeden át elnökeként, az MTA Nyelvtudományi Intézetének osztályvezetőjeként (1960–1995), a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (1995–2000) elnökeként aktív szereplője volt a tudományos közéletnek az  MTA-n és az ELTE-n egyaránt. Szakmai kiválóságának elismeréseként több hazai és külföldi tudományos társaság tisztségviselője volt, s számos kitüntetést kapott.

Hat és fél évtizedet átívelő tevékenységével a nyelvtudomány számos területén maradandót alkotott. Fő kutatási területe a magyar nyelvtörténet, történeti névtan, dialektológia és a tudománytörténet volt. Kezdeményezője és irányító főszerkesztője volt az újabb kori magyar nyelvtudomány több nagy vállalkozásának is, mint A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (I–IV. 1967–1984), az Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen (I–II. 1993–94) és A magyar nyelv történeti nyelvtana (I.,II/1. és II/2. 1991–95. Mutatókötet: 1997).

 „Vallotta, hogy az anyanyelv sokkal több, mint közlési eszköz, ezért arra tanított, hogy sem múltbeli előzményei, sem pedig jövőbeli alakulása nem lehet közömbös számunkra. Elhunytával a magyar nyelv legnagyobb élő tudósa távozott az élők sorából. Örökül nemcsak gazdag munkásságát, hanem a személyes példát is ránk hagyta. A példát a tudomány szeretetére és a lankadatlan munkálkodásra, s példát a köz szolgálatára is.” – fogalmazott Kiss Jenő, az ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének egyetemi tanára, akadémikus.