Elhunyt Töttössy Csaba

Töttössy Csaba professzor, az Indoeurópai Nyelvtudományi Tanszék volt vezetője 2011. július 13-án váratlanul elhunyt. Búcsúztatására 2011. július 28-án, csütörtökön, 11.15-kor kerül sor a Farkasréti temető Makovecz-termében.

1931. július 6-án született Budapesten, 1953-ban kapott latin-görög szakos tanári oklevelet az ELTE-n. Abban az évben tanársegédnek nevezték ki az Indoeurópai Nyelvtudományi Tanszékre, ahol 2001 végéig, nyugdíjba meneteléig dolgozott, 1987. július 1-jétől a tanszék vezetőjeként. 1993-tól három évig az Ókortudományi Tanszékcsoport vezetője is volt. A kandidátusi disszertációját 1963-ban védte meg, majd adjunktusként, 1970-től docensként dolgozott. 1996-ban lett egyetemi tanár. Az ő feladata volt az indológiai oktatás rendszerének megszervezése az ELTE-n, a magyar indológusok (a legidősebb és a legfiatalabb generációkat kivéve) valamennyien az ő tanítványai voltak. „Karrierem (»hosszú ívű« volta mellett) nyílegyenes lett, s vágyaim tökéletesen beteljesültek. A felmerült nehézségek sohasem akadályoztak igazán” – fogalmazott önéletrajzi vázlatában.

Fő kutatási területének a latin, a görög, valamint a szanszkrit és az indoeurópai összehasonlító szintaxist tekintette, ezen kívül foglalkozott szanszkritológiával illetve a görög és latin nyelv kapcsolataival az indo-iráni nyelvekkel. Számos tanulmánya jelent meg az indológia (szanszkritológia), a latin nyelvészet, valamint a görög nyelvészet és filológia körében magyar és idegen nyelvű hazai és külföldi folyóiratokban. Egyetemi jegyzete, továbbá óperzsából és görögből való fordításai mellett elkészítette a Sukaszaptati c. szanszkrit mesegyűjtemény jegyzetekkel és tanulmánnyal ellátott műfordítását. Az Ókortudományi Társaság 1991-ben a nemzetközileg is kiemelkedő tudományos munkásságáért Ábel Jenő emlékéremmel tüntette ki. Indológiai munkásságának elismeréseként 2010-ben az indiai állam odaítélte neki a Presidential Award of Certificate of Honourt.

Emlékezés az ELTE BTK-n
Töttössy Csaba önéletrajzi vázlata a Napkút oldalán