Elhunyt Vassné Kovács Emőke

Vassné Kovács Emőke főiskolai tanár, a Fonetikai és Logopédiai Tanszék nyugalmazott tanszékvezetője 2014. június 9-én 81 éves korában, hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt.

1933-ban született, 1954-ben szerzett gyógypedagógiai diplomát az ELTE BGGyK jogelőd főiskoláján. A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán 1963-tól nyugdíjba vonulásáig dolgozott, azonnal oktatói feladatokat kapott, előbb a Gyógypedagógiai, majd a Fonetikai és Logopédiai Tanszéken, amelynek 1987-től 1998-ig tanszékvezető főiskolai tanára is volt. Kandidátusi fokozatát 1986-ban nyerte el a prágai Károly Egyetemen „Experimental Phonetic Research of Oral Sigmatisms” című dolgozatával.

Nevéhez fűződik többek között az1992-ben bevezetett reform a gyógypedagógus-képzésben, annak a logopédus terapeuta szaknak (LOTE) a kidolgozása, amely csak logopédus tanári szakkal volt párosítható (LOTA), ezzel az interdiszciplináris szemléletű logopédus szakemberek egyedülálló módon a teljes életkori spektrumra képeződtek ki. Kigondolója volt a sikeres „Nyelv- és beszédfejlesztő pedagógus” szakirányú továbbképzésnek is. Több mint 70 publikációja jelent meg, amely betekintést enged gazdag, interdiszciplináris tudományos tevékenységébe. A „Hadarás” és a „Nyelvlökéses nyelés” című jegyzetei nélkülözhetetlen tankönyveivé váltak a magyar logopédusképzéseknek

A Magyar Fonetikai, Foniátriai és Logopédiai Társaság alapítója tagja volt (MFFLT-1964), szemléletével, szaktudásával, a különféle tudományok művelőivel fenntartott kiváló szakmai kapcsolataival hozzájárult a logopédia XX. századi interdiszciplináris fejlődéséhez, a multidiszciplináris kutatások elindulásához. A Magyar Logopédusok Szakmai Szövetsége Egyesület 2008-ban örökös elnökévé választotta.

Részletes életrajza elolvasható a BGGyK gyászhírében.

2014.06.17.