Elismerés a tudáselit kutatójának

2017.11.06.
Elismerés a tudáselit kutatójának
Károli Gáspár-díjat vehetett át Kovács István Gábor történész, az ELTE TáTK címzetes egyetemi tanára 2017. október 30-án Balog Zoltántól, az emberi erőforrások miniszterétől.

A Károli Gáspár-díjat húsz évvel ezelőtt, 1997-ben alapította az akkori kulturális minisztérium, azóta évente egyszer adják át olyan kiemelkedő személyiségeknek, akik a hittudományok, a magyar vallási irodalom és vallási élet területén maradandót alkottak, különös tekintettel a biblikus tudományokban, illetőleg a teológiában – fordítással, tanulmánnyal – elért kimagasló eredményeikre.

Balog Zoltán a díjátadó ünnepségen úgy fogalmazott: Luther nélkül nincs Németország, és Károli Gáspár nélkül nem létezne a magyarság sem a mostani formájában. A miniszter beszédében arról a lelki teherről is szólt, melyet a díj névadója, Károli Gáspár hordozott, miközben a Bibliát fordította. „Az 1586-os pestisjárványban elveszítette három gyermekét és a feleségét, ilyen körülmények között dolgozott. Életpéldájából azt lehet megtanulni, hogy a hívő keresztyén ember ajándékkal válaszol életének személyes veszteségére. Ez tette igazán naggyá emberként és tudósként is Károlit” – hangsúlyozta.

Kovács István Gábor az ELTE Társadalomtudományi Kar Szociológia Intézetének címzetes egyetemi tanára. Kandidátusi fokozatát 1987-ben szerezte meg. Több könyvsorozatot szerkesztett, szerkesztője és alkotója volt a többkötetes Társadalomtörténeti szöveggyűjteménynek. Kutatásaiba hallgatóit is bevonta. Oktatói tevékenységét a rendkívül alapos felkészültség, a történészi precizitás és a kiváló pedagógiai érzék jellemzi. Kutatási területe az 1980-as évek végétől a magyar polgárosodás korának tudáselitje, az egyetemi tanárok élete és munkássága.

A professzorokat újabban felekezetenként vizsgálja, mint sajátos felekezeti-művelődési alakzatok meghatározó tényezőit.

Tanulmányai fontos adalékok a református oktatásügyre és arra nézve, hogy a magyar reformátusság milyen szerepet játszott, milyen színeket adott a magyar művelődéstörténethez az elmúlt századokban. 

„Az egyetemi tanárok élettörténetének feldolgozása közben jöttem rá, milyen fontos a felekezeti hovatartozás. Bármelyik 20. századi református egyetemi tanár életét vizsgáltam – geológust, jogászt, történészt, orvost – a családfában kutatva mindig találtam az ősök között református lelkipásztorokat, tanítókat. Vagyis a mostani professzorok mögött ott állnak a 16. századi reformátorok, a generációkon átívelő hálózat különösen jól látszik Sárospatakon. Számomra ez a felismerés adta a legnagyobb élményt a munkámban" – mondta el Kovács István Gábor.

Az ELTE volt tanszékvezetője mellett Károli Gáspár-díjat vehetett át Hubert Gabriella irodalomtörténész, az Evangélikus Országos Gyűjtemény igazgatója is.

Forrás: reformatus.hu

Fotó: Vargosz