ELTE-s kutatók a „Primák” között

2018.09.24.
ELTE-s kutatók a „Primák” között
Idén 16. alkalommal adják át a Prima Primissima díjakat: 2018-ban tudomány kategóriában két ELTE-s kutatót, Frei Zsolt Széchenyi-díjas asztrofizikust, a TTK Fizikai Intézet intézetvezető egyetemi tanárát, valamint Hamza Gábor Széchenyi-díjas akadémikust, jogtudóst, az ÁJK Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszék egyetemi tanárát is jelölték.

Frei Zsolt egyetemi tanulmányait az ELTE fizikus szakán végezte, közben a University of Tennessee-n töltött egy évet, majd 1990-ben a Fermilab vendégkutatója volt. 1990 és 1994 között a Princetoni Egyetem doktorandusza, PhD-fokozatát 1995 januárjában szerezte meg. Később a garchingi Max Planck Institute for Astrophysics és a University of Tokyo vendégkutatója, majd 1996–1998 között a University of Pennsylvania vendégtanára. 1998-tól docens, 2010-től egyetemi tanár, az Atomfizikai Tanszék vezetője. 2012-ben az MTA által meghirdetett Lendület pályázaton nyert, és megalapította a MTA–ELTE EIRSA Lendület Asztrofizikai Kutatócsoportot. 2014–2015 között az ELTE tudományos rektorhelyettese. 2017-től az MTA-ELTE Extragalaktikus asztrofizika kutatócsoport vezetője. A LIGO Scientific Collaboration 2016. február 11-én jelentette be a gravitációs hullámok észlelését, mely mérföldkőnek számít a fizikában és a csillagászatban, hiszen megerősítette Albert Einstein 1915-ös általános relativitáselméletének egy fontos jóslatát, és a gravitációshullám-csillagászat mint új terület kezdetét jelezte. A felfedezésben résztvevő magyar kutatók munkáját Frei Zsolt Széchenyi-díjas asztrofizikus vezette.

Hamza Gábor jogtudós az ÁJK Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Egyetemi tanulmányait 1967-ben kezdte meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, ahol 1972-ben szerzett állam- és jogtudományi doktorátust. 1976 és 1977 között a müncheni Ludwig Maximilian Egyetemen, 1980 és 1981 között a Kölni Egyetemen, illetve 1979 és 1980 között a Római Egyetemen (Universita’ degli Studi di Roma „La Sapienza”) folytatta tanulmányait. Már egyetemistaként az ELTE Római Jogi Tanszékén dolgozott, ahová diplomájának megszerzése után tanársegédi kinevezést nyert, majd 1977-től adjunktusként, 1980-tól docensként működött közre a tanszék munkájában. Egyetemi tanári kinevezését 1984-ben kapta meg, egy évvel később pedig a tanszék vezetésével bízták meg.1997 és 2000 között a Széchenyi professzori ösztöndíjat elnyerve folytatott kutatómunkát. Vendégprofesszorként számos külföldi egyetemen tanított és tanít Argentínától Kazahsztánon át Japánig. Munkásságát számos díjjal ismerték el, többek között 1999-ben Magyar Felsőoktatásért Emlékplakettel, 2000-ben Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, 2005-ben Szent-Györgyi Albert-díjjal, 2014-ben A Magyar Érdemrend középkeresztjével, 2016-ban pedig a Danubius Egyetemen „doctor honoris causa” címmel.

A Prima Primissima díj több kategóriájában is találunk ELTE-s kötődésű jelölteket. Magyar oktatás és köznevelés kategóriában L. Ritók Nórát, a PPK címzetes egyetemi docensét is nevezték, magyar irodalom kategóriában az ELTE két alumnusát, Bertók Lászlót és Görgey Gábort jelölték, magyar képzőművészet kategóriában pedig Korniss Péter fotográfust, aki egykor az ÁJK hallgatója volt.

A Prima Primissima díjat Demján Sándor vállalkozó a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) támogatásával alapította 2003-ban; célja „a magyar értelmiség eredményeinek megőrzése, a hazai tudomány, művészet és kultúra fejlesztésének pártoktól független erősítése”. Jelölteket a VOSZ elnöksége, megyei- és szekcióelnökei, a társadalmi tanácsadó testületének tagjai, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriuma, valamint érdekvédelmi, érdekképviseleti és szakmai civilszervezetek állíthatnak. A Prima Primissima díjat minden kategória három Prima díjasából választják ki, a Prima díj önmagában 5 millió forint elismeréssel jár.

A Prima Primissima díj idei jelöltjeinek listáját itt találja.