ELTE-s nyertesek az MTA közoktatás-fejlesztési pályázatán
A Kollaboratív írás: Eltérő szociokulturális hátterű középiskolások írásbeliségének fejlesztése című projektet Bodó Csanád, a BTK Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék habilitált egyetemi docense vezeti. A kutatási program a magyar középiskolások írásbeliségének a diákok szociokulturális hátterével összefüggő jelentős különbségeivel foglalkozik. Míg a nemzetközi kutatások rámutattak, hogy az egyéni írásnak olyan pozitív hatásai vannak, amelyek befolyásolhatják az írásbeliség egészét, a kollaboratív írás iskolai vizsgálatával a csoport célja annak feltárása, hogy ezek a hatások az írásbeliségben kevésbé jártas tanulóknál is előidézhetők-e. Ennek érdekében eltérő szociokulturális hátterű diákpárok közösen folytatott írásgyakorlatait alakítják ki és elemzik kevert módszertan alkalmazásával. Egyszerre vállalkoznak körükben az írásbeliség általános gyakorlatainak etnográfiai feltárására, valamint annak megválaszolására, hogy a kollaboratív írás mint tudományos beavatkozás hatással van-e az iskolai írásbeliségre.
A Fizika a 21. század iskolájában kutatócsoport Jenei Péter, a TTK Anyagfizikai Tanszék egyetemi adjunktusa vezetésével arra keresi a választ, hogyan lehet hatékonyan fizikai tartalmakat tanítani a 21. század iskolájában. Munkájuk két nagy témakör köré szerveződik. A digitális és cselekvésközpontú fizikatanítás célja, hogy a megszerzett tudást tevékenységalapú gyakorlással mélyítse el, így támogatva az ismeretek rögzítését és elsajátítását, valamint a készségfejlesztést. A projekt során Arduino-vezérelt szenzorok fizikaórai felhasználását, valamint a tanulási napló módszerének hatását kutatják. A mesterséges intelligencia felhasználásával történő tanítás érdekében céljuk egy olyan szoftver fejlesztése és tesztelése nagymintás kísérlettel, amely a gépi tanulás segítségével tud egyéni gyakorlási utakat kínálni a diákoknak a fejlesztő hatás maximalizálása mellett. A csoport az ELTE Fizika Tanítása Doktori Program bázisán szerveződött, célja a program működésének és fejlődésének támogatása.
A tanulási és beilleszkedési zavarokat mutató gyermekek jelentős részénél nyelvi probléma is fennáll, ami nagymértékben hozzájárul az iskolai kudarcokhoz. A Megoldások a nyelvfejlődési zavarok és eltérések differenciáldiagnosztikájában és terápiájában (MONDD-TE) kutatás ezt a problémakört 3 szinten ragadja meg: a fel nem ismert nyelvi zavarok előfordulási gyakoriságának felmérésével, valamint a nem megfelelően kezelt gyermekek nyelvi képességeinek feltárásával; egy szűrőeljárás kidolgozásával és hatásvizsgálatával, amely a gyermekek kognitív kontroll képességeire alapozva segíti a nyelvi eltérések és a nyelvfejlődési zavarok elkülönítését; illetve új intervenciós módszerek kidolgozásával és hatásvizsgálatával. Marton Klára, a BGGYK Gyógypedagógiai Módszertani és Rehabilitációs Intézet egyetemi tanára csoportjával olyan zenei intervenciós módszer fejleszt ki iskoláskorú gyermekek számára, amely hozzájárul a nyelvfejlődési zavart mutató gyermekek kognitív kontroll funkciónak fejlesztéséhez, míg kiscsoportos óvodások részére egy korai intervenciós módszert dolgoz ki, amely ötvözi a nyelvi és pszichomotoros fejlesztés elemeit a tanulási zavarok megelőzése érdekében.
A lemorzsolódás csökkentése és a tanulók felzárkóztatása az elkötelezettség, a logikus gondolkodás és a hosszú távú ismeretek fejlesztésével című prrojektet Szabó Csaba, a TTK Algebra és Számelmélet Tanszék egyetemi tanára vezeti. A tanulási folyamatról alkotott eddigi ismereteket alapvetően megváltoztatták a kísérleti pszichológia és a kognitív idegtudományok 2000-es évek elején született eredményei. Ezek új lehetőségeket nyitnak meg a tudásanyag elsajátításában és a tanulók egyéni fejlődési pályáinak kialakításában. A hosszú távú tudás megszerzésének eddig ismert leghatékonyabb eszköze az előhívási hatás, amely elérhető rendszeres óra végi teszteléssel. A tanórákon játszott megfelelő társasjátékok elősegítik a formális logikai és geometriai gondolkodás fejlődését, a matematika miatti szorongás csökkenését. A problémafelvető készség ma már az alapkompetenciák közé tartozik, fejlesztése szerepet játszik az általános problémamegoldó képesség és egyéb kompetenciák kialakításában. E célok elérését segítheti elő a flow élmény kialakítása a tanulók elkötelezettségének növelése érdekében, amelynek egyik eszköze a játékosítás. A kutatócsoport célja e négy terület hatékonyságának vizsgálata a közoktatásban.
Forrás: MTA