ELTE-s siker az NKFI pályázatán
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezette konzorcium tagjai a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontja, a Servier Gyógyászati Vegytani Kutatóintézet Zrt., valamint a CRU Hungary Egészségügyi és Szolgáltató Kft.
A személyre szabott terápiától a mainál eredményesebb gyógyulást várjuk. A modern, célzott terápiák lényege, hogy a molekuláris diagnosztikán, azaz az ún. molekuláris biomarkerek elemzésén alapulnak. Molekuláris biomarkereknek nevezzük azt a biológiai sajátosságot, amellyel az egészséges vagy kóros biológiai folyamatok jellemezhetők. A molekuláris biomarkerek segíthetik a betegség diagnózisát, előre jelezhetik kialakulásukat vagy kimenetelüket. Molekuláris biomarkereket alkalmaznak egyes betegségek esetén a legmegfelelőbb terápia meghatározására, vagy a kezelés hatékonyságának és biztonságosságának monitorozására is. Elemzésük nagyon széleskörű természettudományi ismereteket igényel, amely magas szinten és kellő kapacitással a Lágymányosi Campuson, az ELTE-n és az MTA TTK-n van jelen.
Az ELTE, MTA TTK, Servier Kutatóintézet Zrt. és CRU Hungary által létrehozott konzorcium célul tűzi ki, hogy a hazai molekuláris biomarker kutatás élére álljon, és azt a klinika, a gyógyszeripar, valamint hazai egészségügyi biztosítás és lakosság számára is szolgáltatás jelleggel, hosszútávon is biztosítsa – olvasható az ELTE által vezetett konzorcium közleményében.
Magyarországon, sőt Közép-, és Kelet-Európában egy széles metodikai spektrumot felölelő, többféle betegségcsoportot elemző, nemzetközileg is akkreditált laboratórium mindeddig nem került kialakításra, és jelentős mértékű a lemaradás a hazai molekuláris biomarker kutatásban is.
A konzorcium fő célkitűzése egy olyan hazai és nemzetközi akkreditált molekuláris biomarker laboratórium létrehozása, amely a klinikai vizsgálatokat támogatja (így számít a klinikai vizsgálatokat végző intézetekre, ill. gyógyszerfejlesztő és -gyártó vállalatokra), illetve az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és a lakosság részére is megfelelő minőségű, a kutatók és orvosok számára értelmezhető, diagnosztikai tevékenységüket, gyógyító munkájukat támogató elemzést végez.
A konzorcium ehhez a diagnosztikai laboratóriumhoz szorosan illeszkedő fejlesztést tervez megvalósítani az ELTE TTK és IK, valamint az MTA TTK érintett kutatócsoportjaival, amely a molekuláris biomarker kutatást genetikai, proteomikai, valamint élősejtes funkcionális elemzésén keresztül célozza. Az elemzések és a kutatások kapcsán generálódó nagy mennyiségű biológiai információ feldolgozására, és a kutatók valamint klinikusok számára történő értelmezésére jelentős mértékű bioinformatikai fejlesztést tervez. A felsorolt kutatás-fejlesztések együttesen teremtik meg a hazai molekuláris biomarker kutatás és szolgáltatás alapját.
Az ELTE projektje mellett összesen még hét konzorcium nyert támogatást felsőoktatási-ipari kutatásfejlesztési együttműködési központok létrehozására és működtetésére. A molekuláris biológiai mellett járműipari, agrárinformatikai, anyagtechnológiai, növénytermesztési szakterületen, valamint az infokommunikációs, gyógyszeripari és energetikai fejlesztéseket integráló célkitűzéssel indulhatnak felsőoktatási és ipari együttműködési központok 2017-ben. Uniós finanszírozással Győrben, Kaposváron, Miskolcon, Kecskeméten és Debrecenben indulhat kutatásfejlesztési centrum 26,8 milliárd forint támogatással, hazai forrásból pedig három közép-magyarországi konzorcium - az ELTE, a BME és a Szent István Egyetem vezetésével – jut összesen 8 milliárd forinthoz.
A pályázat több éve eredményes, stabil ipari-egyetemi partnerségre építő konzorciumoknak nyújt támogatást kutatás-fejlesztési kapcsolataik fejlesztéséhez, olyan pályázati modellben, amely a kiválóságot és a gazdálkodási stabilitást szem előtt tartva intézményesített együttműködésben ad hosszú távon működőképes, eredményközpontú kereteket az innovációs aktivitásnak. A kutatóhelyek hatékonyságot ösztönző menedzsment szempontokat sajátíthatnak el, a vállalati kutatás-fejlesztésnek pedig új dimenziót ad, ha számíthatnak a professzionális kutatóhelyek erőforrásaira - olvasható a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal közleményében.