ELTEfeszt 2018

Az ELTE hatodik alkalommal szervezi meg pályaválasztó fesztiválját, ahol az intézmény összes kara bemutatkozik, és a középiskolások első kézből kaphatnak információt többek között az egyetem képzési kínálatáról, a nemzetközi programokról, a Hallgatói Önkormányzat munkájáról vagy akár a sportlehetőségekről. Az ELTE neves kutatói és oktatói egész nap előadásokkal, mintaórákkal és interaktív programokkal adnak ízelítőt tudományos tevékenységükből, miközben színes, szórakoztató szabadidős eseményeken és nyereményjátékokon is részt vehetnek az érdeklődők.

A nap indításaként reggel 9 órakor Ősi Attila geológus-paleontológus, az MTA–ELTE Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoport vezetője, a Természettudományi Kar habilitált egyetemi docense a hazai és az európai dinoszaurusz-kutatásról, Magyarics Tamás egyetemi tanár a Bölcsészettudományi Karról az átalakulóban lévő világrendről tart izgalmas előadást. Délután 14 órakor Stefanik Krisztina, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar egyetemi docense az autizmusról, míg Kacskovics Imre egyetemi tanár az ELTE-n folyó biotechnológiai kutatásokról beszél majd.

Központi program

8:30

Megnyitó
Köszöntőt mond: Borhy László akadémikus, az ELTE rektora
Helyszín: Gólyavár, Mária Terézia terem

9:00

Dinoszauruszok nyomában itthon és a nagyvilágban: tanulás, felfedezés és a kutatói élet

Előadó: Ősi Attila geológus-paleontológus, kutatócsoport-vezető,
Természettudományi Kar, MTA–ELTE „Lendület” Dinoszaurusz Kutatócsoport
Helyszín: Gólyavár, Mária Terézia terem

Magyarország területéről sokáig nem ismertük dinoszauruszok vagy kortárs őshüllők csontleleteit. Ez akkor változott meg, amikor a mára már világhírű Iharkúton több tízezer ősgerinces-maradványra, köztük dinoszauruszfogak, koponyák és csontvázak maradványaira bukkantak. Iharkút mellett Ajka és Villány határában is rendszeresen folynak ásatások, és nem is eredménytelenül. Mindeközben külföldre is járnak a paleontológusok, és az ottani tapasztalatok nagyban segítik az itthoni kutatást. A Kína, Brazília vagy éppen Spanyolország lelőhelyein és múzeumaiban végzett munka nagyban hozzájárul mind a hazai leletek, mind az egyes őshüllő csoportok pontosabb megismeréséhez. A kutatói élet azonban nem csak terep, kaland és felfedezés: az egyetemi tanulmányok és a gyakorlatok csak az első lépést jelentik, azt tesztelik, megvan-e bennünk a szakmai rátermettség.

A világrend átalakulása a 21. század elején

Előadó: Magyarics Tamás amerikanista, egyetemi tanár,
Bölcsészettudományi Kar, Amerikanisztika Tanszék
Helyszín: Gólyavár, Pázmány Péter terem

A 21. század elején jelentős változások kezdődtek a nemzetközi életben. Általánosságban a hatalom "szóródásáról” beszélhetünk. Elsősorban Ázsiában új hatalmi központok, illetve új nemzetek alatti és nemzetek fölötti nemzetközi szereplők jelentek meg. Napjainkban az információ (és az ahhoz való hozzáférés) egyre inkább hatalmi tényező, az 1990-es években kezdődött információs forradalom (Internet, Google, Facebook, Twitter, stb.) csökkentette a politikai, gazdasági és társadalmi elit hatalmi monopóliumát, és „demokratizálta” az információáramlást, egyre több embernek téve lehetővé a politikai folyamatokban való részvételt. Nagy kérdés, hogy ezek a folyamatok hogyan alakítják át az egyes nagyhatalmak, illetve hatalmi központok egymáshoz való viszonyát, miként érintik a multilaterális intézményeket (pl. ENSZ), és stabilabbá vagy éppen instabillá teszik-e a világrendet.

14:00

Bazinga! Arcok autizmussal

Előadó: Stefanik Krisztina pszichológus, autizmus-szakértő,
Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Atipikus Viselkedés és Kogníció Gyógypedagógiai Intézet
Helyszín: Gólyavár, Mária Terézia terem

Az autizmus valószínűleg egyidős az emberiséggel. Az eltelt hosszú idő alatt (valójában csak az elmúlt 70 évben) képessé váltunk megbízhatóan diagnosztizálni ezt a sajátos állapotot és hatalmas mennyiségű kutatási adattal feltérképezni természetét, ám elmaradtunk az autizmussal élő emberek valódi társadalmi befogadásával. Mit tud a „neurotipikus többség” az autizmussal élő emberekről? Milyen szinten képes megérteni az autizmussal élő emberek gondolkodásmódját? Mennyit segít és mennyit árt ebben a média? Tényleg mindenki egy kicsit autisztikus? Hogyan viszonyulnak a gimnazisták autizmussal élő osztálytársukhoz? Mit tehetnek értünk és mit tanítanak nekünk az autizmussal élő emberek? Az előadásban tudományos kutatások eredményei és hétköznapi tapasztalatok segítségével ezekre a kérdésekre keressük a választ.

A felfedező kutatásoktól a gyógyszeriparig: biotechnológia az ELTE-n

Előadó: Kacskovics Imre immunológus, egyetemi tanár,
Természettudományi Kar, Immunológiai Tanszék
Helyszín: Gólyavár, Pázmány Péter terem

A TTK Biológiai Intézetében évtizedek óta magas színvonalú biológiai kutatások zajlanak, melyek eddig leginkább alap- és felfedező kutatások voltak, de az utóbbi években egyre nőtt a kutatásfejlesztés során megvalósuló projektek száma is. A hazai biotechnológiai ipar egyre intenzívebben érdeklődik a közös fejlesztések iránt, jelenleg is számos pályázat keretében folynak különböző projektek az ELTE-n. Más egyetemekkel, kutatóintézetekkel és ipari partnerekkel együttműködve így a hagyományosan magas színvonalú biológusképzés mellett lehetőség nyílt egy 21. századi biotechnológiai elitképzés megvalósítására is. Az előadás ezeket a kutatásokat és a biotechnológiai képzést mutatja be.

Eötvös Loránd emléktáblájának felavatása halálának 100. évfordulója alkalmából az egykori Fizikai Intézet helyén a Trefort-kertben.

15:00

Kerekasztal-beszélgetés egykori és jelenlegi ELTE-s hallgatókkal a tudomány, a kultúra és a sport területéről

Gulyás-party, nyereményjáték eredményhirdetés

17:00

Koncert, fellép a Seven Seconds in the Future
A zenekar megnyerte az ELTE hallgatói számára meghirdetett háromfordulós zenei tehetségkutató versenyt, a Patinát, ezzel a csapat lehetőséget kapott arra is, hogy bemutatkozzon az EFOTT közönsége előtt.