Emléktáblát kap az egykori BEAC-pálya
A Budapesti Egyetemi Atlétikai Club 1898. november 5-én alakult meg báró Eötvös Loránd elnökletével a Budapesti Tudományegyetem, a mai ELTE sportegyesületeként. Három év múlva, 1901 szeptemberében a főváros támogatásával nyitotta meg versenypályáját Lágymányoson, a mai bevásárlóközpont helyén. Az eseményről a korabeli sajtó így írt:
„A budapesti egyetem ifjúságának néhány év óta alakított athlétikai klubja új versenypályát rendezett be Lágymányoson, ahol a fővárosi tanács terjedelmes területet engedett át e czélra. Az egyetemi sport-telepen futó-, ugró- és dobó pályák, tennis-groundok és egyéb pályák vannak, a közepén pedig a football-pálya terül el. Csinos öltöző is van. A tribün és klubház tavasszal fog fölépülni. Munka, tanulás után oda sereglik az egyetem ifjúságának nagy része, hogy szellemi munkában elfáradt testét-lelkét felfrissítse.”
Az I. világháború után 1922 őszére fejeződött be a közel 5 millió koronából megvalósuló felújítás, melynek eredményeként korszerű, 12 000 fős lelátóval rendelkező sportpályát avathattak fel, 1932-ben pedig a 615 öltözőszekrénnyel, 27 mosdóval és fürdővel, valamint központi fűtéssel ellátott klubházat is átadták. A legnagyobb szabású beruházás a sportpályán folyt: a 380 ezer pengőbe kerülő újjáépítés és korszerűsítés után 1935-ben nyithatták meg a már valóban európai szintű BEAC sportkomplexumot. A 12 000 ember befogadására alkalmas stadion felújítását Misley Sándor építész, a BEAC korábbi vívója tervezte, az atlétika- és labdarúgópálya mellett korszerű teniszpályákat is kialakítottak a Fehérvári út mentén.
A VI. Főiskolai Világbajnokság rendezési jogát a Magyar Főiskolai Sportszövetség a Tudományegyetem alapításának 300. évfordulója alkalmából kapta meg, és így az 1935. augusztus 10–18. között megrendezett esemény házigazdája az Egyetem, illetve a BEAC, a fővédnök pedig Horthy Miklós kormányzó lett. A stadion az ünnepélyes megnyitó mellett az atlétika, a kosárlabda, a torna, és a labdarúgó összecsapások színhelye volt. Az eseményen 26 ország 774 sportolója képviseltette magát. A sikeres FVB révén a Tudományegyetem és a BEAC sportéletét külföldön is megismerték.
Az 1960-as évek közepén a BEAC második fénykorát élte. Pályájára szívesen jártak hallgatók és oktatók, az első emeleti kicsiny étterem szinte tanári klubbá alakult. Ma már szinte elképzelhetetlenek azok az ismeretségek, barátságok, amelyek akkor kötődtek természettudományi-, bölcsész- és jogászoktatók között.
Az ELTE 1973-ban kapta meg a hivatalos értesítést arról, hogy a sportlétesítményeket lebontják, mert a helyükön kívánják felépíteni a budai Skála Áruházat. A Bogdánfy útra tervezett sporttelep 1977-re készült el, ez ad máig otthont a Budapesti Egyetemi Atlétikai Clubnak.
A 2018. május 8-án 11 órakor kezdődő ünnepélyes emléktábla-avatásra szeretettel várnak minden egykori és mai BEAC-ost, valamint minden érdeklődőt.
Pillanatképek az egykori Mező utcai sportpályáról
Pillanatképek az egykori Mező utcai sportpályáról
 utca, BEAC sportpálya, háttérben a Lágymányosi dohánygyár épülete-forras-fortepan.jpg?v202209270307){kind=link}
0
/
0
0
/
0