Az I. Magyar-Kirgiz Rektori Fórumot fontos találkozások és tartalmas megbeszélések előzték meg. A Magyar Rektori Konferencia képviseletében Borhy László elnök 2022 őszén utazott a Kirgiz Köztársaságba, ahol Mambetakunov Ulanbek Eszenbekovics oktatási és tudományos miniszterrel és helyettesével tárgyalt. A felek az eszmecserén határozták el, hogy lehetőséget biztosítanak a két ország egyetemi vezetőinek a találkozásra, kapcsolatteremtésre, együttműködések megkezdésére és további partnerségek kialakítására.

A budapesti találkozóra 23 kirgiz egyetem vezetőinek részvételével 2023. február 14-én az Eötvös Loránd Tudományegyetemen került sor, szervezésében jelentős szerepet játszott a Kirgiz Köztársaság Magyarországi Nagykövetsége is.

Az Aula Magnában a magyar fél részéről Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár, a kirgiz fél részéről Mambetakunov Ulanbek Eszenbekovics miniszter köszöntötte a résztvevőket. A plenáris ülésen Borhy László, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora, Abdulda Inajatovics Muszajev, a kirgiz felsőoktatási intézmények rektoraiból álló Szövetség elnöke, Pacsay-Tomassich Orsolya, a Magyar Diplomáciai Akadémia elnöke és Mirlan Kojcsubekovics Csunbajev, az I. Razzazov Kirgiz Állami Műszaki Egyetem rektora beszélt a kirgiz-magyar történelmi, humanitárius és kulturális együttműködésekről. Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkár a fórum során aláírásra került együttműködési megállapodások alkalmából mondott üdvözlő szavakat.

A magyar-kirgiz kapcsolatok kutatásában az ELTE-nek kiemelt szerep jutott. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem ad otthont Európa legöregebb turkológia kutatással foglalkozó tanszékének, mely 2020-ban ünnepelte fennállásának 150. évfordulóját. Az oszmán-török nyelv oktatása az országban először ugyancsak egyetemünkön kezdődött el 170 évvel ezelőtt. A kezdeményező Repiczky János nyomdokaiba számtalan kiváló, orientalisztikával és azon belül is turkológiával foglalkozó tudós lépett, akik közül a többség az ELTE-n tanult, majd tanított is, például Thúry József, Németh Gyula, Fekete Lajos, Káldy-Nagy Gyula, Hegyi Klára, Fodor Pál. A mai nevén Török Filológiai Tanszék jogelődjét is egy Repiczky tanítvány, Vámbéry Ármin alapította 1870-ben.

A klasszikus filológiai tanulmányok mellett a tanszéki vezetés mindig nagy hangsúlyt fektetett a modern nyelv és kultúra oktatására is. Ezt a munkát nagy mértékben fogja segíteni a kirgiz Oktatási és Tudományos Minisztérium könyvadománya, amellyel a BTK-n „Kirgiz Sarkot” alakítanak ki. A bejelentést követően Borhy László rektor elismerését és köszönetét fejezte ki Mambetakunov Ulanbek Eszenbekovicsnak a kirgiz nyelv oktatásának kimagasló támogatásáért, és átadta a miniszternek az erről megemlékező díszoklevelet.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen jelenleg 83 kirgiz fiatal tanul különböző szakirányokon. Számukra kétségtelenül jelentős támogatást jelent a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram. 2021-ben Magyarország a program keretében 200 férőhelyre emelte a kirgiz hallgatók magyarországi egyetemi oktatására vonatkozó kvóták számát, de még így sem tud minden igényt kielégíteni. Ugyancsak túlpályázott az Erasmus+ mobilitási program is. Kirgizisztán a Közép-Ázsia régióba tartozik, akárcsak Afganisztán, Kazahsztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán, és 2022-ben erre a régióra a rendelkezésre álló keret csaknem ötszöröse érkezett be igényként.

Borhy László a Magyar Rektori Konferencia elnökeként elmondta, hogy a 2022/2023-as tanév őszi félévében összesen 390 kirgiz hallgató tanult összesen 21 magyar egyetemen. A legjelentősebb számban alap- és mesterképzésben vettek részt a hallgatók, többségük a Stipendium Hungaricum keretében. A 21 egyetem közül a legtöbben az Eötvös Loránd Tudományegyetemet, a Budapesti Corvinus Egyetemet, a Debreceni Egyetemet, a Budapesti Gazdasági Egyetemet, a Budapesti Metropolitan Egyetemet és a Pécsi Tudományegyetemet választották.

A jelentékeny kirgiz érdeklődés miatt a fórumon a népszerű programok mellett szó esett azokról a lehetőségekről is, amelyek eddig kihasználatlanok voltak. Ilyenek lehetnek például az Erasmus+ égisze alatt megvalósuló Erasmus Mundus közös mesterképzésre vonatkozó pályázatok, a Jean Monnet tevékenységekre irányuló pályázatok és egyéb kapacitást növelő és mobilitást ösztönző akciók is.

A  nap folyamán az ELTE tíz kirgiz egyetemmel írt alá általános intézményközi megállapodást. A dokumentumok hangsúlyozzák a kutatók, az oktatók, a hallgatók és a munkatársak csereprogramjainak fontosságát, lehetőség szerinti továbbfejlesztését. Az egyetemek közös PhD-programokban és kutatási tevékenységekben is együttműködnek majd. A tervek közt szerepel tudományos és pedagógia anyagok rendszeres cseréje és közös nyári iskola, emellett szándék van az intézmények közti technikai segítségnyújtásra, képzésre is.

A rektori fórum utolsó aktusaként a Kirgiz Köztársaság Diplomáciai Akadémiája díszdoktorává avatta Pacsay-Tomassich Orsolyát, a Magyar Diplomáciai Akadémia elnökét.