Értékőrző folytonosság

2017.03.02.
Értékőrző folytonosság
Az alapításának 350. évfordulóját idén ünneplő ÁJK vezetése a 2017-es évet jubileumi évnek nyilvánította, mely 2017. február 23-án hangversennyel  egybekötött nyitóünnepséggel vette hivatalosan is kezdetét.

Az Aula Magnában összegyűlt vendégek közt megjelentek az egyetem jelenlegi és volt vezetői, továbbá a kar tanárai, hallgatói, a jogászi hivatásrendek képviselői, a Kar támogatói, valamint alumnusai is. Az ünnepséget Menyhárd Attila, a Kar dékánja, tanszékvezető egyetemi tanár nyitotta meg, őt követte előadásával Trócsányi László igazságügyi miniszter, Földi András tanszékvezető egyetemi tanár, Mezey Barna rektor, tanszékvezető egyetemi tanár, Vékás Lajos professor emeritus, az MTA alelnöke, majd  Sziládi Péter Sándor joghallgató, a Bibó István Szakkollégium tagja. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara - a legrégebbi jogi fakultásként az országban - 1667. január 2. óta, éppen 350 éve működik folyamatosan. Az ünnepi műsor első felében az előadók arról osztották meg a közönséggel gondolataikat, vajon minek köszönhető a kar évszázadokon átívelő töretlen sikere. Már az eseményt megnyitó Menyhárd Attila dékán nyomatékosította, hogy  a folyamatos siker leginkább annak eredménye, hogy a kar mindig is törekedett állandó értékeinek megőrzésére.

A karon a kezdetek óta a legmagasabb szintű tudás megszerzése és átadása a legfőbb alapérték, melyből soha nem engedtek.

A folyamatos és sikeres működés másik összetevője a tudományos minőség iránti elkötelezettség, mely a kart szintén mindig jellemezte. A karon minden időben folyamatosan törekedtek az oktatás magas színvonalának megtartására, sőt emelésére, ez szintén hozzájárulhatott a sikerekkel teli fennmaradáshoz.  Az előadásokból az is kiderült, hogy például a XX. század első felében több jogakadémiáról is kerültek a Karra oktatók, a dokumentumok tanúsága szerint mindenkinek megtiszteltetés volt, hogy itt taníthatott. Az itt oktatók közül sokan kerültek vezető társadalmi tisztségekbe, később miniszterek, elnökök, alelnökök lettek. Az oktatás-nevelés magas színvonalának és egységének példája Szladits Károly, aki 35 éven át tanított az egyetemen, és akinek jótékony hatása még ma is érzékelhető. Szladits Károly nemcsak kiváló jogtudós volt, aki Magyar Magánjog című hatkötetes munkájában összefoglalta a magánjogra vonatkozó nézetrendszerét, hanem elismerést érdemlő magánjogi iskolaalapító is: szemináriumairól kiváló tanulmányok és a polgári jog területén maradandó értéket alkotó jogászok kerültek ki.

            

Folyamatos volt a növekedés mind az oktatói állományt, mind a képzések rendszerét is figyelembe véve. A kar első háromszáz évére vonatkozóan végigkövethető a tanszékek listája, tudta meg a hallgatóság, ezeket az Eckhart-féle kartörténeti munka tartalmazza, melynek folytatása is hamarosan megjelenik. De a karon a kontinuitás megfigyelhető a jogi oktatásban is, hangzott el, melyet a 350 év alatt végig kettősség jellemzett: a magyar jog mellett mindig figyelembe vette az európai jogi kultúrát, és törekedett arra, hogy a joggyakorlatot is közel hozza a hallgatókhoz. Többen is utaltak rá, hogy 

a magas szintű tudományossághoz társadalmi felelősségtudat által táplált belső tartás is járult,  ami szintén az eredményesség feltétele minden időben.

Ez leginkább a kar kiváló, minőségi elveket valló professzorainak, oktatóinak köszönhető, akik még a nehéz, politikailag terheltebb időkben is valóban jognak gondolták a jogot, és az értékek átmentésére törekedtek. A társadalom iránt felelősséget érző oktatókra továbbra is szükség van ezen a helyen, mert ma is a kar bocsátja ki a majdani kodifikátorokat, illetve oktatói is aktívan részt vesznek  a törvényalkotásban. A kar erejét növelte mindig a hallgatóság aktivitása, szerveződése is; a kisebb hallgatói körök, közösségek alakítása és megtartása mindig időszerű volt a diákság számára, a karnak pedig alapvető céljai és értékei közé tartozott. A karon működő kollégiumok ma is a hallgatók komoly elköteleződését mutatják a legmagasabb szintű tudás megszerzése, a személyes képességek fejlesztése és a közösségi szellem erősítése mellett. A folytonosság fenntartásában szerepet játszott még a kar politikamentessége is. A jogi kar történetében 1943-44-ig a politika csak nagyon ritkán jelent meg, ezt követően egy ideig erősödött és határozottan érzékelhetővé vált, de még ebben az időszakban is, amikor rövid időre törés következett be a kar életében, voltak a karon olyan jeles professzorok, akik azon dolgoztak, hogy továbbvigyék a fő értékeket. A folytonosságot a mai rohanó, digitalizálódó világban is a minőségi elvek és eszmények követése, így átörökítése biztosíthatja, hangzott el. Büszkeségre ad okot az elmúlt három és fél évszázad története, s a jövőre tekintve is biztatást jelent, a múlt értékeire visszatekintve azonban a jelen és jövő jogász generációja továbbra sem feledkezhet meg komoly felelősségéről sem.  

Az előadások elhangzása után az oktatók és a hallgatók képviselői megkoszorúzták a kar alapítását megörökítő emléktáblát. Az ünnepség az ELTE Eötvös Művészeti Együttes ünnepi hangversenyével zárult, melyet Kovács László Liszt-díjas, érdemes művész, a művészeti együttes igazgatója vezényelt. A koncerten fellépett  Rolla János Kossuth-díjas hegedűművész.

Forrás: ELTE ÁJK