„Fejlesztéseinket halmozottan hátrányos helyzetűek használják”
2008-ban védte meg doktori disszertációját az Informatikai Karon. Milyen témában született a dolgozat, melyek voltak legfontosabb megállapításai?
A disszertáció témája az elosztott számítások megszervezése és robusztus működtetése volt. A kutatások szerint folyamatosan változó elosztott rendszerekben megszervezhetőek és működtethetőek számítások peer-to-peer módszerekkel, skálázható módon úgy, hogy a rendszer ne tartalmazzon sérülékeny „egyetlen hibapontot” (single-point-of-failure) sem.
Az ELTE Innovatív Kutatója díját az a tudós kapja, aki a megelőző évben leginkább hozzájárult ahhoz, hogy a keletkezett tudás egyetemünk érdekében hasznosuljon. Mesélne azokról az eredményeiről, amelyekért átvehette a díjat?
A disszertációm témavezetője Lőrincz András volt, akivel azóta is együtt dolgozunk az ELTE Neurális Információ Feldolgozó Csoportjában (Neural Information Processing Group) és a Colleyederben. A csoportban ember–számítógép együttműködéssel foglalkozunk: úgy bővítjük a számítógépek képességeit, hogy azok jobban megértsék a felhasználók igényeit, érzelmi állapotát, és így jobban alkalmazkodjanak az aktuális igényekhez. A kutatócsoportban technológiafejlesztéssel és a technológiatranszfer megoldásokon dolgozom, például a Handorino oktatójátékot és a MouSense fejegeret „visszük át” a Colleyederbe. A kutatócsoportban posztdoktorok, PhD, MSc és BSc hallgatók is dolgoznak.
Milyen program a Handorino és a MouSense?
A Handorino-játékkal hosszú távon az a célunk, hogy mindenki – még ha elzárt, távoli vidéken él, akkor is – a számára leginkább megfelelő módon megtanulhassa a fejlődéséhez, képzéséhez és motivációjához legjobban illeszkedő tananyagokat, élményekben gazdagon, szórakozva. A tananyagokat minőségellenőrzéssel egybekötve, közösségben szerkesztjük (crowdsourcing), arra is lehetőséget teremtünk, hogy az elkészült tananyagokat különböző gyermekek és tanárok segítségével bemérjük. A hatékony crowdsourcing és mérések érdekében speciális eszközöket fejlesztünk. Fontos, hogy az oktatójátékok jelentős mértékben fejlesztik a kisgyermekek gondolkodási képességeit. A MouSense szoftver olyan akadálymentesítő alkalmazás, amely lehetővé teszi sérült emberek számára, hogy fejmozgás segítségével használják a számítógépüket és mobil eszközeiket. A „fejegér” könnyebbé teszi számukra a környezetükkel való kommunikációt, a tanulást, illetve a különböző számítógépes tartalmak és alkalmazások használatát.
Fejlesztéseinket halmozottan hátrányos helyzetű emberek használják. Fontos partnerünk a Segítő Kommunikáció és Módszertani Központ, amelyet Kálmán Zsófia vezet, a központtal több, mint 10 éve állunk kapcsolatban. A MouSense alkalmazást szinte az egész világon használják. A felhasználók számát csak becsülni tudjuk, számuk 100 és 3000 között lehet: a szoftver PC-s és Androidos verziója is ingyen letölthető és használható, a program honlapját közel 3000-en látogatták az elmúlt évben. Oktatási játékainkat a Szegedi Tudományegyetem kutatóival, Csapó Benő professzorral és munkatársaival fejlesztettük ki és mértük be.
Milyen kutatási projektek gyakorlati megvalósításán dolgozik jelenleg?
Kiemelném az arckifejezés mobil eszközökön, webkamera segítségével való felismerésének kutatását és az arcképek felbontásának javítását is, amelyhez a tömörített érzékelés (compressed sensing) technológiát alkalmazzuk. A hálózatok korában jelentős témával is foglalkozunk, nagy adatbázisokban automatikus idősor annotálásával. Emellett az Informatikai Karon megszülető tudományos eredmények technológiatranszfer lehetőségeivel is foglalkozom. Ez azt jelenti, hogy a kutatások során úgy irányítjuk a munkát, hogy technológiatranszferre alkalmas részek keletkezzenek, folyamatosan együttműködünk a RH Pályázati és Innovációs Központtal is.