Fejlett intézményrendszer – eredményes gazdaság

Az egy éve futó projektben a kutatók elsősorban azokat az intézményi tényezőket tárják fel, amelyek kondicionálhatják az állami vállalatok teljesítményét, és így közvetetten a gazdasági felzárkózásban játszott szerepüket is. „A közgazdaságtan alapvetően negatívan tekint az állami vállalatokra, holott vannak fejlett országok – igaz nem nagy számban –, ahol az állami vállalatok mindmáig meghatározó szereppel bírnak, és úgy tűnik, egyáltalán nem hátráltatják a gazdaság növekedését. Természetesen az ellenkezőjére is bőven találunk példát – mondja Dombi Ákos egyetemi docens. - Célunk, hogy közelebb kerüljünk annak megértéséhez, miért más például Norvégia esete, mint számos más fejlődő, felzárkózni kívánó ország esete. E tekintetben, úgy véljük, a választ az intézményi környezet minőségében fogjuk megtalálni.”

Közkeletű vélekedésnek számít a feltételezés, miszerint az intézményi minőség alapvetően determinálja az állami vállalatok gazdasági hatásait. A projekt hozzájárulása a témához abban rejlik, hogy ezt a hipotézist empirikusan teszteli az elmúlt évtizedet alapul véve, ami eddig nem történt meg, mivel nem álltak rendelkezésre átfogó adatok az állami vállalatok súlyát illetően.

A kutatóknak ezért először egy saját adatállományt kellett összeállítaniuk,

melyben több mint 130.000 nagyvállalat adatait alapul véve 30 nyugat- és kelet-közép-európai országra kalkulálták az állami vállalatok aggregát részarányának alakulását 2007 és 2016 között. Ez a munka közel egy évig tartott. „Most vagyunk a kutatás második fázisában, az adatok empirikus ökonometriai elemzésnél. Úgy is fogalmazhatunk, hogy eddig vetettünk, most jöhet az aratás” – teszi hozzá Piotr Matuszak doktorandusz.

A kutatók elmondták, hogy jelenleg ugyan még zajlanak az empirikus vizsgálatok, de az eddigi eredmények robusztusan azt mutatják, hogy

az állami tulajdonú vállalatok negatív hatást gyakorolnak az országok gazdasági növekedésére nem kellően fejlett intézményi környezetben.

Az ökonometriai elemzések alapján úgy tűnik, hogy az elmúlt évtizedben a mintánkat alkotó 30 országból csak a legfejlettebbek esetén nem voltak károsak az állami vállalatok a gazdaság összteljesítménye szempontjából. A minta másik részében, és itt többségében a posztszocialista országokról van szó, azonban a hatásuk inkább negatívnak tekinthető.

„Ezek az eredmények a következő konklúziót bocsátják előre: ha kellően fejlett intézményrendszerrel és kapacitásokkal rendelkezel az államigazgatásban, akkor nagyobb valószínűséggel fogod az állami vállalataidat is jól menedzselni. Milyen intézményi aspektusokról van szó? Fontos a korrupció alacsony szintje, a hatékony és konzisztens igazságszolgáltatás, a bürokratikus apparátus felkészültsége, valamint a gazdaságpolitika minősége – értsd: kiforrott, közgazdaságilag megalapozott és hatékonyan kivitelezett kormányzati stratégia – jegyzi meg  Katarzyna Szarzec. – Az általunk vizsgált mutatók (Worldwide Governance Indicators), valamint a vonatkozó becsléseink alapján sajnos az a helyzet, hogy a posztszocialista országok többsége nem éri el jelenleg a kívánt szintet ezen intézményi dimenziók mentén. Jelenti mindez azt, hogy le kellene mondaniuk az állami vállalatokról mint a fejlesztéspolitika potens eszközéről? Természetesen nem. Az államapparátussal kapcsolatos intézményi elemek gyorsan fejleszthetők, ha meg van hozzá az eltökélt kormányzati szándék. Más szóval a közép-európai országok néhány év alatt sokat tudnának javítani intézményi környezetükön, amellyel az állami vállalataik gazdasági növekedésre gyakorolt hatását érdemben javíthatnák."

A projektet a lengyel Nemzeti Kutatási Alap (Narodowe Centrum Nauki) is támogatja.

Forrás: ELTE GTI