Félelem vs. frusztráció

2018.09.24.
Félelem vs. frusztráció
A kutyáknál megjelenő szeparációs viselkedés hátterében fennálló lehetséges okokat vizsgálták legújabb kutatásukban az ELTE kutatói. Eredményeiket a Behavioural Processes című lapban publikálták.

A házikedvencként tartott kutyáknál az egyik leggyakoribb viselkedési probléma a gazdától való elválás során jelentkező stressz tüneteinek megjelenése, mint például a folyamatos ugatás, rombolás, szökési próbálkozás, nyugtalanság, járkálás. A gazdához való kötődés miatt bizonyos mértékű stressz ilyenkor normálisnak mondható, nem ritkán azonban olyan súlyosak a tünetek, hogy az már a kutya és a környezet számára is komoly megterhelést jelent. Állatvédelmi szempontból jelentős, széleskörűen kutatott kérdésről lévén szó, a tünetek, az okok és a rizikófaktorok elég jól ismertek. Az elválás során átélt belső állapotról mégis keveset tudunk.

A sokszor említett félelem és szorongás mellett az elválás során fellépő stresszt frusztráció is kiválthatja.

Az ELTE Etológia Tanszékén Pongrácz Péter egyetemi docens témavezetésével Lenkei Rita PhD-hallgató arra kereste a választ, vajon a gazda távollétében megélt különböző belső állapotok eltérő tüneteket okoznak-e. Feltételezésük szerint a gazda következetlen viselkedése a kutyájával általánosságban lecsökkentheti annak frusztrációküszöbét. Ennek oka az lehet, hogy a kutyák adott szituációban a gazda ellentétes reakcióival találkoznak. Ez a kutyában bizonytalanságot okoz, ami frusztrációhoz vezet. Ezért gazdájuktól elválasztva tüneteiket inkább a frusztráció okozta stressz váltja ki, mint a félelem. A jelenség felderítéséhez a vokalizáció, vagyis az elválás során hallatott hangadások vizsgálata jó lehetőséget nyújt, mivel ezek kellően változatosak és egyszerre csak egy jelenik meg közülük.

A vizsgálat során a gazdák kérdőívet töltöttek ki a kutyájukhoz való viszonyulásukról, illetve az eb viselkedéséről.

A kutyák viselkedésproblémájának tüneteit és mértékét kültéri szeparációs helyzet során mérték fel,

amikor is a gazda egy fánál hagyta kutyáját, eltűnt a látóteréből, majd 3 perc után tért vissza. A kérdőív és a viselkedési teszt eredményeinek kiértékelése során kiderült, hogy a nem konzekvens és engedékeny gazdák kutyái kevesebbet nyüszítettek, és inkább ugattak a szeparációs teszt során.

Frusztráció akkor következik be, ha akadályozott egy forráshoz való hozzáférés, vagy egy korábban jutalmazott viselkedéshez nem kapcsolódik jutalmazás. Míg a nyüszítés inkább a félelem megnyilvánulása, addig a folyamatos ugatás az átélt frusztrációé lehet és a gazda viselkedésének megváltoztatására irányul, vagyis próbálkozásként értelmezhető a gazdához mint forráshoz való hozzáféréshez.

A kutatóknak a táplálékkal kapcsolatos magatartásformák és a szeparáció során fellépő tünetek közötti kapcsolat egy új aspektusát is sikerült megvilágítaniuk. Kiderült, hogy a változatos helyzetekben és többet „kunyeráló” kutyák is hajlamosabbak a tünetekre: amennyiben a forráshoz való hozzájutás gátolt, a kutyák frusztrációs küszöbe lecsökken, és a gazdától való elválás során a követelőző viselkedésben jelenik meg.