Félidejéhez érkezett az ELTE Biotechnológia FIEK

2019.05.20.
Félidejéhez érkezett az ELTE Biotechnológia FIEK
Közel 350 millió forintból megvalósuló kutatások, 300 millió forint értékű laborfejlesztés, erősödő biotechnológiai-ipari kapcsolatok, növekvő hallgatói részvétel, közel 50 tudományos közlemény – jelentős eredményeket produkál az ELTE Biotechnológia Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központja.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal közel 2,5 milliárd forinttal támogatja a 2017-ben indult, egyedülálló biotechnológiai projektet. A konzorcium vezetője az Eötvös Loránd Tudományegyetem, tagjai a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontja, a Servier Gyógyászati Vegytani Kutatóintézet Zrt., valamint a CRU Hungary Egészségügyi és Szolgáltató Kft. A Központ célja, hogy a hazai molekuláris biomarker kutatás élére álljva a gyógyszeripar, a hazai egészségbiztosítás, valamint a lakosság felé szolgáltatási portfólióval jelenjék meg. A program első két évét Kacskovics Imre egyetemi tanárral, a projekt vezetőjével értékeltük.

A modern, célzott terápiák lényege, hogy a molekuláris diagnosztikán, azaz az ún. molekuláris biomarkerek elemzésén alapulnak. A molekuláris biomarkerek segíthetik a betegség diagnózisát, előre jelezhetik kialakulásukat vagy kimenetelüket. Molekuláris biomarkereket alkalmaznak egyes betegségek esetén a legmegfelelőbb terápia meghatározására vagy a kezelés hatékonyságának és biztonságosságának monitorozására is.

„Az első két évben sikerült elérni az eddig kitűzött céljainkat,

a projekt négy pillére (laboratórium, kutatócsoportok finanszírozása, mesterképzés indítása, innováció-menedzsment) teljesíti elvárásainkat.

A konzorciumban jelenleg 135 fő dolgozik, egyetemünkön ebből közel 70-en (köztük tehetséges hallgatók) vesznek részt a programban – hangsúlyozta a professzor. – A konzorcium kutatócsoportjai az ipari igényekhez is alkalmazkodva egyedi biomarker kifejlesztésén dolgoznak, elsősorban genetikai, proteomikai, valamint élősejtes funkcionális elemzéseket végezve. Rendkívül szerencsések vagyunk, hiszen házon belül rendelkezésünkre áll az az akadémiai-egyetemi tudás, amellyel hatékonyan vehetünk részt gyógyszer- és biotechnológiai partnereink munkájában, valamint a laboratóriumban felmerülő tudományos kérdésekre is első kézből adhatunk tudományos választ. Büszke vagyok arra, hogy a csoportok az elmúlt két évben rengeteg konferencián vettek részt és közel 50 tudományos közleményt is megjelentettek.”

Az elmúlt időszak egyik legfontosabb eredménye, hogy 120 négyzetméteren, közel 300 millió forintos beruházással ideiglenes labort jött létre, amelyben már dolgoznak a kollégák. A bioinformatikai munkát és az adatok menedzselését külön szerver is segíti. A nemzetközi akkreditációkkal is rendelkező molekuláris biomarker laboratórium a jövőben a Lágymányosi Campuson egy új épületben lesz, amelynek már folyik az engedélyeztetése és építése. „A labor legfontosabb feladata, hogy a személyre szabott terápiákat támogassa olyan mérésekkel és klinikai vizsgálatokkal, amelyekre most is igény van, de legtöbbször külföldön tudják csak elvégeztetni.”

Az egyetem számára kiemelten fontos, hogy a magas színvonalú oktatói-kutatói munkából a hallgatók a lehető legtöbbet profitáljanak.

A biotechnológia töretlen fejlődése, a projekt fenntarthatósága is indokolta, hogy 2018 szeptemberében az ELTE és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közösen elindította azt a biotechnológiai mesterképzést, amelyen jelenleg 20 fő tanul. „A hallgatók kivételes laboratóriumi környezetben, szinte valamennyi korszerű gyógyszer-biotechnológiai módszer elsajátítására kapnak lehetőséget, motiváltan tanulnak és az átlagnál jobb vizsgaeredményeket produkálnak. Szakdolgozatukat nemcsak az ELTE-n, a BME-n vagy az MTA TTK-n, hanem a Richterben, a Servier-ben, az EGIS-ben és más biotechnológiai kis- és középvállalatnál is elkészíthetik, ez nagyon fontos kapcsolatot jelent ipari partnereink felé.”

A projekt nagyon fontos célkitűzése az is, hogy olyan szolgáltatási portfólió jöjjön létre, amellyel célzottan lehet az ipari partnerek felé fordulni, az egyetemi-akadémiai tudásbázist az innováció érdekében mobilizálni. A menedzsment hatékonyan segít a jogi és pénzügyi keretek tisztázásában, annak érdekében, hogy a vállalkozások magas színvonalú tudáshoz jussanak, a kutatók eredményeit pedig könnyebben hasznosíthassa a társadalom. Az elmúlt hónapokban több ilyen megbízási szolgáltatási szerződést is kötött ipari partnerekkel az ELTE Biotechnológia FIEK.

„A FIEK projektek általában véve is kiemelten fontosak a hazai innováció erősödésében, hiszen a felsőoktatási intézmények olyan felületet biztosítanak, amelynek segítségével a vállalkozások jelentősen erősíteni tudják versenyképességüket. Komoly esélyt látok arra, hogy a biotechnológia (amely fogalomként évek óta jelen van az innovációpolitikában) érdemi tartalomhoz jut az ELTE FIEK projektjén keresztül. De a biotechnológia Magyarország számára is kitörési pont lehet. Azzal, hogy felsőoktatási rendszerünk kiemelt szereplője, az ELTE kiállt mellette, megtörténhet, hogy hazánk a világ biotechnológia térképén markánsan is megjelenik” – véli Szabó István, a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese.