Fokasz Nikosz az athéni Nemzeti és Kapodistrias Egyetem díszdoktora

2019.01.03.
Fokasz Nikosz az athéni Nemzeti és Kapodistrias Egyetem díszdoktora
Az athéni Nemzeti és Kapodistrias Egyetem Gazdaság- és Politikatudományi Karának Politika- és Közigazgatástudományi Tanszéke díszdoktori címet adományozott Fokasz Nikosznak, az ELTE TáTK Szociológia Tanszék egyetemi tanárának. Az ünnepélyes díszdoktori avatásra 2018. december 18-án Athénban került sor.

„Az egyetem által adható legmagasabb tudományos cím odaítélésével a Nemzeti és Kapodistrias Egyetem Fokasz Nikosz oktatói munkássága, valamint a társadalomtudományok területén elért eredményei iránti nagyrabecsülését fejezi ki” – mondta Meletios-Athanasios K. Dimopoulos, az egyetem rektora.

Fokasz Nikosz 1977-ban szerzett diplomát az ELTE Természettudományi Kar matematikus szakán. 1987-ben kapott egyetemi doktori fokozatot, 1997-ben PhD-fokozatot szociológiából, 2003-ban habilitált, 2008-tól az MTA doktora. 1979-től oktat az ELTE Szociológia Intézetében, 2011-től a Szociológia Tanszék egyetemi tanára. Többször volt az Athéni Egyetem vendégtanára a Kelet-Európa mesterképzésen, valamint a politológiai és szociológiai posztgraduális programban, tanított a Thesszaloniki Makedón Egyetemen és a Krétai Egyetemen is.

Főbb kutatási területei a társadalmi innovációk diffúz folyamatai, a társadalmi hálózatok, a káoszelmélet és fraktál halmazok társadalomtudományi alkalmazása, a társadalomkutatások módszertana, az újkori Görögország, Görögország és Magyarország összehasonlító gazdaság- és társadalomtörténete, a magyarországi görögök társadalomtörténete.

Vezetésével 2013-ban alakult meg az MTA–ELTE Peripato Összehasonlító Társadalmi Dinamika Kutatócsoport, amelynek kiinduló célkitűzése az volt, hogy összehasonlítsa a 2008-as hitelválság hatására kibontakozott általános válság társadalmi-politikai következményeit Magyarország és Görögország esetében. Többféle kutatási irányban, egyebek mellett a politikai ideológiai tagolódás, választáskutatás, társadalmi részvétel, valamint a válság médiaképe terén végeznek saját felvételeket és európai összehasonlító másodelemzéseket. A kutatócsoport közös kérdőíves kutatást bonyolított az athéni Társadalomkutatások Nemzeti Központjával. A Magyarországon és Görögországban párhuzamosan lefolytatott felmérésben azt tárták fel, hogy a társadalmi értékek, a médiakép és a nemzeti sztereotípiák miként befolyásolják a menekültkérdéshez való viszonyulást. 

Egyes kutatásaiban a médiadinamikai folyamatokkal is foglalkozott. A tömegmédia igyekszik a világ eseményeit jól összefűzhető hírfolyammá alakítani, amire véleménye szerint a botrányok a legalkalmasabbak, melyek a közös érintettség révén jobban rögzülnek a társadalom memóriájában. A különböző médiumok reakciói, azaz a megjelent hírek száma és az idő múlása egy ún. S-görbét rajzol ki: az ilyen típusú növekedés régóta ismert matematizált formája az úgynevezett logisztikus növekedés, melyre az egyéni vagy közösségi erőfeszítések kvantitatív dinamikai vizsgálata során számos példa adható.

Kutatói és oktatói hivatása mellett publicisztikai tevékenysége is jelentős.1993–1997 között a Replika, 1997–2001 között pedig a Szociológiai Szemle szerkesztője, munkásságát 1987-ben Erdei-díjjal, 2014-ben Szent-Györgyi Albert-díjjal ismerték el. Számos könyve és tanulmánya jelent meg görög és angol nyelven, fontosabb kötetei: a Káosz és fraktálok. Bevezetés a kaotikus dinamikus rendszerek matematikájába szociológusok számára, a Robinsontól a tőzsdéig. A gazdasági növekedés és gazdasági fejlettség mérésének problémái, valamint az Istenek nélkül. Politikai táborok születése Görögországban című monográfiák.