A Joseph Cours-ösztöndíjról

2019.07.05.
A Joseph Cours-ösztöndíjról
Joseph Cours 2016 őszén az ELTE-n tett látogatását követően 4000 dolláros adományt juttatott el egyetemünkre. Ebből és azóta érkezett újabb adományából alapították meg a Joseph Cours-ösztöndíjat, melyben a biokémia, genetika, molekuláris biológia, immunológia és biotechnológia területén kutató, kiemelkedő hallgatók részesülhetnek. A pályázatokat idén szeptember 8-ig várják.

Joseph Cours amerikai professzor a természettudományok rajongójaként a Wisconsini Egyetemen szerzett matematikus diplomát, majd aktív éveiben szoftvermérnökként dolgozott. Nyugdíjba vonulásával ismét a matematikának és kedvteléseinek szenteli mindennapjait. Tudományos érdeklődése kiterjed a biokémia, génfejlesztés és matematika területére, mellette szívesen olvassa az irodalom nagy klasszikusait és a történelmi témájú szakirodalmat. Szeret utazni, különösen Európában, és járt Magyarországon, azon belül pedig az ELTE-n is. Kis almaültetvényének gondozása, valamint a gyermekeivel, unokáival töltött idő mellett magyarul is tanul szabadidejében.

Joseph Cours adományából a Tudományos Tanács a tudományos tevékenység ösztönzése, a fiatal kutatók támogatása és kiemelkedő tudományos teljesítmények elismerése érdekében ösztöndíjat alapított, melyet 2017 óta minden évben egy tehetséges fiatal természettudós nyerhet el az ELTE-n. Az ösztöndíj elnyerésének feltétele egy Q1 kategóriájú publikáció létrehozása és kiadó általi befogadása.

A Joseph Cours-ösztöndíj eddigi nyertesei:

2017

Gógl Gergő Zsolt már középiskolás korában bekapcsolódott az MTA Enzimológiai Intézetében Friedrich Péter kutatócsoportjának munkájába, az ott elért eredményével még gimnazistaként 1. díjat nyert az Országos Tudományos Diákkör Konferencián. Ezt követően hallgatóként az ELTE TTK Biokémiai Tanszéken, Reményi Attila kutatócsoportjában folytatta a munkát. 2013-ban az ELTE TDK Biológus házi konferenciáján 1. díjat nyert, valamint elnyerte a Stephen W. Kuffler kutatási ösztöndíjat. 2015-től az ELTE TTK Szerkezeti biológiai program hallgatója lett. 2016-ban Új Nemzeti Kiválósági Program Ösztöndíjban részesült, a Microtrade Fiatal Kutatói pályázaton 2. helyezést ért el, valamint Bio-Science díjban részesült. Publikációs aktivitása is kiemelkedő, a megjelent tíz publikációja közül háromban első vagy megosztott első szerző. A cikkek döntően a Scimago szerint Q1-es kategóriába esnek, ami Reményi Attila és Nyitray László kutatócsoportjainak kiváló eredményeit is tükrözi. A Joseph Cours-ösztöndíj támogatásával Gógl Gergő Zsolt a The FEBS Journal-ben publikálta sikerrel tanulmányát.

2018

Szikora Bence az ELTE Természettudományi Karán biológia szakon BSc diplomát, majd ugyanezen a szakon MSc diplomát szerzett molekuláris-, immun- és mikrobiológia szakiránnyal 2015-ben. Ugyanebben az évben elkezdte PhD-tanulmányait az ELTE Biológia Doktori Iskolájában immunológiai szakterületen Kacskovics Imre professzor témavezetése alatt. Doktori kutatásának témája: A humorális immunválasz diverzitásának elemzése egerekben és nyulakban.

A képzések alatt kutatói munkát is végez, tudományos érdeklődési területe a következő:

  • A neonatális Fc receptor (FcRn) szerepe az immunrendszer működésében
  • A humorális immunrendszer diverzitása
  • A humán B-sejt repertoár elemzése új generációs szekvenálással

Szikora Bence 2015-ben elnyerte az OTDK különdíját. Doktori hallgatóként publikációs teljesítménye is jelentős. Tanulmányai alatt több kiemelkedő nemzetközi konferencián részt vett előadóként. A FIBOK (Fiatal Biotechnológusok Országos Konferenciája) legjobb poszter díját és legjobb „Flash” poszter előadás közönségdíját is elnyerte 2018-ban.

2019

Lukácsi Szilvia Zsófia doktorjelölt szakmai előremenetele az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Immunológiai Tanszékéhez köthető. A TTK-n szerezte biológia alapszakos oklevelét, majd 2015-ben itt végzett biológusként a Molekuláris, immun- és mikrobiológia specializáción. Ugyanebben az évben felvételt nyert az ELTE Biológiai Doktori Iskola Immunológia Programjába. Kutatásait az Erdei Anna professzor asszony által vezetett MTA–ELTE Immunológiai Kutatócsoportban végzi. Kortárscsoportjából kiemeli publikációs aktivitása. Hét nemzetközi impaktfaktoros tudományos folyóiratban közölt cikkben szerző, melyek közül négy a Scimago szerinti Q1-es kategóriába tartozik, kettőben első szerző. Számos konferencián is bemutatták eredményeiket. Kutatómunkája során a 3-as és 4-es típusú komplementreceptorok kifejeződését és szerepét elemzi az immunrendszer sejtjein különböző típusú gyulladásos (pl. akut bakteriális fertőzés vagy krónikus autoimmun eredetű) körülmények között emberben.  A vizsgálatokban az immunológia tág eszköztárát felhasználja, beleértve a legújabban az ELTE Biológiai Fizika Tanszékén kifejlesztett sejtadhézió erősségét mérő eljárást is. A receptorok egyedi szerepének megismerése közelebb visz a gyulladásos betegségek okainak megértéséhez.

Erdős Gábor Dániel az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskolájában érettségizett, majd 2016-ban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karán biomérnök diplomát szerzett.  Ezt követően, 2017-ben, felvételt nyert az ELTE Természettudományi Kar Biológiai Doktori Iskola Szerkezeti Biokémia doktori programjába, jelenleg is PhD-hallgató. Ezzel párhuzamosan 2010 és 2014 között az MTA-SE Molekuláris Biofizikai Kutatócsoportjának kutatómunkájában vett részt molekuladinamikai modellezéssel. 2014-ben csatlakozott az ELTE TTK Biokémiai Tanszékén működő, Dosztányi Zsuzsanna vezette MTA-ELTE Lendület Bioinformatikai Kutatócsoport munkájához. Kutatási területe, a bioinformatika a molekuláris biológiát nélkülözhetetlenül támogató terület, jól mutatja ezt Erdős Gábor munkája is. A rendezetlen fehérjék környezeti hatásokra (pl. fehérje-fehérje kölcsönhatások, vagy pH, redox potenciál változása) rendezett szerkezetet vehetnek fel és így korábban nem ismert feladatokat tölthetnek be. Ezt az ún. „kontextus függő rendezetlenséget” elemzi bioinformatikai eszközök, internetes szolgáltatások fejlesztésével. Publikációs listája erős, négy cikkéből háromban első szerző. A cikkek fele a Scimago rendszere szerinti Q1-es csoportba tartozik. Az általa kifejlesztett ANCHOR eljárás a kötőhely predikciós módszerek „versenyén” az egyik legjobb eljárás lett.

A Joseph Cours-ösztöndíj célja a tudományos tevékenység ösztönzése, a fiatal kutatók támogatása és kiemelkedő tudományos teljesítmények elismerése.