Fókuszban a középkor
A konferencia a magyar és európai középkortörténettel foglalkozó doktoranduszok és doktorjelöltek legnagyobb hazai seregszemléje, a fiatal kutatóknak teremt fórumot, hogy bemutathassák kutatásaikat a szakma képviselői előtt. A rendezvényre idén harminc előadó érkezett az ELTE-ről, a Debreceni Egyetemről, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről, a Pécsi Tudományegyetemről és a Szegedi Tudományegyetemről, valamint külföldi egyetemekről, hogy számot adjon eredményeiről. A program megvalósulását az ELTE BTK Kari Tudományos Pályázat, valamint az ELTE Alumni Központ támogatta.
A színes programban nemcsak a politikatörténet, egyháztörténet, genealógia, társadalom- és gazdaságtörténet, mentalitástörténet, valamint a krónikakutatás képviselői szerepeltek előadásokkal, de a régészet, a művészettörténet és az irodalomtörténet művelői is helyet kaptak. Az előadások földrajzi értelemben is széles, a középkori Angliától egészen a Közel-Keletig nyúló spektrumot öleltek fel.
A résztvevőket Novák Veronika egyetemi docens (ELTE) és Balogh-Kátai Judit (ELTE Alumni Központ) köszöntötték, majd Christina Lutter tartott előadást Did Women in Late Medieval Vienna Have Social Capital? Integrating Gender Issues into Digital Prosopography címmel. A Bécsi Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja egy jelenleg is futó, nagyívű kutatási projektbe adott betekintést, felhívva a figyelmet a nőtörténet jelentőségére a késő középkori kutatásokban.
Christina Lutter plenáris előadása (Fotó: Vas Máté)
Még ezen a napon sor került az ELTE-hez valamiképp kötődő kutatócsoportok bemutatkozására is: Szokola László (ELTE) a Jan Długosz Évkönyveinek magyar vonatkozású adatai című HUN-REN kutatási projekt terveit ismertette, Varga Szabolcs (HUN-REN BTK TTI) pedig a Mohács500 című, HIM–MNL–HUN-REN BTK-programról számolt be.
A sűrű programba három frissen megjelent kötet bemutatása fért bele. Molnár Péter (ELTE) méltatta Thoroczkay Gábornak, az ELTE Középkori Történeti Tanszék docensének az "Arpadiana" sorozatban napvilágot látott, The Historical Research on the Árpád Era című monográfiáját, felhívva a figyelmet a historiográfiai kutatások fontosságára, majd Csermelyi József (EOL) emelte ki Mikó Gábor (ELTE) Egy levéltár régmúltja. A Zarka család középkori okiratai című bevezető tanulmánnyal ellátott forráskiadványának újszerű megközelítését, a családi levéltár történetének alapos feldolgozását.
Végül a tavalyi évi konferencia előadásaiból válogató, Micae mediaevales XIV. Fiatal történészek dolgozatai a középkori Magyarországól és Európáról című tanulmánykötetről beszélt Gulyás László Szabolcs (NYE), rámutatva a magyar és angol nyelvű tanulmányokat egyaránt felvonultató kötet sokszínűségére.
Vida Tivadar plenáris előadása (Fotó: Sütő Botond)
A második napot Vida Tivadar, az ELTE Régészettudományi Intézet igazgatója zárta, aki Népvándorlás és közösségformálódás a kora középkorban. Új biorégészeti kutatások című előadásában az archeogenetikai világába vezette be a történész közönséget, kiemelve az új módszerekkel kinyerhető adatok használhatóságát és veszélyeit. A konferenciát jó hangulatú állófogadás zárta.
Forrás: ELTE BTK