Fókuszban a magyarországi hebraisztikai kutatások
A Magyar Hebraisztikai Konferencia – amely a Társaság alapítója, Schweitzer József egykori országos főrabbi, az Országos Rabbiképző Intézet igazgatója emléke előtt tiszteleg – a héber nyelvvel, a héber Bibliával, a qumráni és a rabbinikus irodalommal, valamint a zsidó történelemmel, kultúrával és vallással foglalkozó kutatók meghatározó hazai seregszemléje.
Idén tizenegy előadást hallgathatott meg és három posztert tekinthetett meg az ELTE Múzeum körúti kampuszán a félszáz fős közönség. A reggeli első blokk címe Közösség, identitás, polémia volt. Ennek keretében Újlaki-Nagy Réka a 16–17. századi, erdélyi szombatos mozgalom önmeghatározásával foglalkozott. Dobos Károly Dániel egy, a Bécsi Egyetemmel közösen végzett kutatásról számolt be, melynek során kora újkori, itáliai zsidó polemikus szövegek hátterét igyekeztek feltárni. Majd Leichter Lilla, az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola hallgatója egy 1909-ben a Monorkerületi Lapokban megjelent vezércikk-sorozat kapcsán a századfordulós kisvárosi antiszemitizmus természetrajzát vázolta fel.
A második blokkban bibliai témájú előadások hangzottak el. Hack Márta a Jesája könyvében található Tírusz-orákulum földrajzi-etnikai elnevezéseit elemezte, egyfelől ókori és középkori szövegértelmezői hagyományokra, másfelől kortárs munkákra támaszkodva. Jenei Péter Ezra és Nehemia korába kalauzolta el az érdeklődőket: az idegen asszonyok elbocsátását többek között antropológiai szemszögből vizsgálta meg, Grüll Tiborné pedig az Ószövetség állatneveinek görög fordításait kutatta a Septuagintában.
A délutáni első szekció a holt-tengeri tekercsek felfedezése óta eltelt 70 évet tekintette át: Radvánszki Péter rabbi az I. században a vallási vezetőkről kialakított különböző elképzelésekkel, míg Dávid Nóra Qumran régészeti aspektusaival foglalkozott. Végül az utolsó, judaisztikai szekcióban Babits Antal a Maimonidesről szóló friss magyarországi publikációkat mutatta be. Őt követte Urbán Ilona Anna, az ELTE BTK Történettudományi Doktori Iskola hallgatója, aki egy késő ókori rabbinikus mű, az Énekek éneke Rabba egy részletét elemezte. A konferencia utolsó előadásában Oláh János a sófár, a zsidó liturgiában használatos „kürt” tárgytörténetéhez szolgált néhány adalékkal.
A konferenciát egy poszterszekció is kiegészítette: Fehér Sándor a bibliai Dániel könyvéről, Götz Andrea és szerzőtársai a 17. századi magyar peregrinus diákok héberül írt köszöntőverseiről, Susánszki Judit, az ELTE BTK Történettudományi Doktori Iskola doktorjelöltje pedig az első 18 zsoltárról készített és mutatott be posztert.
Fényképek: Poósz Patrik, Selmeczi Tamás
Magyar Hebraisztikai Konferencia
Magyar Hebraisztikai Konferencia
0
/
0
0
/
0