Fókuszban a távolléti felsőoktatás

A tematikus Fókusz rovatban ezúttal az ELTE PPK Felsőoktatás-pedagógiai Módszertani Központ (FPMK) tagjainak a távolléti felsőoktatás tapasztalataival és tanulságaival foglalkozó kutatásairól olvasható négy tanulmány. A kutatócsoport már a pandémiát megelőzően, 2018 óta foglalkozik intézményesített jelleggel a távolléti oktatás problémakörével, amit a veszélyhelyzeti távolléti oktatás bevezetése a kar, sőt a teljes felsőoktatási szektor érdeklődésének a középpontjába emelt. A rovat vendégszerkesztője Kálmán Orsolya habilitált egyetemi docens, az FPMK vezetője volt.

A tematikus szám első tanulmányát Kopp Erika és Saád Judit jegyzi A pandémia első hulláma a felsőoktatás-kutatások tükrében – szakirodalmi áttekintés címmel, amelyben a szerzők a távolléti felsőoktatás első időszakának kutatásait mutatják be témák, módszertani megközelítések és földrajzi helyek mentén. Továbbá vállalkoztak arra, hogy a nemzetközi és hazai kutatások irányát is összevessék. Eredményeikre a további tanulmányok is építettetek azzal, hogy törekedtek az egyszerű kérdőíves módszerek használatán túllépni, és a hallgatói tapasztalatok gyűjtése mellett a kezdetektől az oktatói nézőpont megjelenítését is lényegesnek tartották.

Az Alkalmazkodási stratégiák a távolléti oktatás során hallgatói, oktatói és intézményi szinten című írás a PPK-n végzett oktatói és hallgatói kérdőíves vizsgálat eredményeit összegzi. A szerzők, Horváth László, Czirfusz Dóra, Misley Helga, N. Tóth Ágnes kutatásának egyik fontos tanulsága, hogy azok az oktatók, akik alacsony digitális kompetenciával, de erős tanulóközpontú megközelítéssel rendelkeztek, kevéssé érezték sikeresnek a kurzusukat. Viszont azok az oktatók, akik a leginkább sikeresnek tartották a kurzusukat, alacsony tanulóközpontú szemlélettel rendelkeztek.

Az ELTE oktatói és hallgatói által észlelt dilemmákat és kritikus eseményeket gyűjtötte össze és elemezte a Kálmán Orsolya, Eszes Fruzsina, Kardos Dorottya, Lénárd Sándor, Pálvölgyi Lajos és Szivák Judit által írt tanulmány, az Arctalanság a távolléti felsőoktatásban – oktatók és hallgatók dilemmái és kritikus eseményei a távolléti oktatás első időszakában. A kutatás végül öt meghatározó – a tematikus területeken átívelő, oktatók és hallgatók számára közös – dilemmát is azonosított, melyek közül az arctalanság a távolléti oktatás metaforikus dilemmájává vált. Összességében a tanulásközpontú megközelítés egyes területei megerősödtek (például a minden tanulóra való figyelés), más területei (például a tanulási eredményeken alapuló tanítás) háttérbe húzódtak az adott kutatás eredményei alapján.

Ugyanez a szerzői csoport jegyzi a negyedik, A partnerség lehetőségei – oktatók és hallgatók dilemmái a távolléti felsőoktatás második időszakában című tanulmányt is. Az eredmények alapján a hallgatói partnerség a dilemmák értelmezésében kevéssé átgondolt, inkább a kölcsönös együttérzés kerül előtérbe, felerősödik az oktatói és hallgatói szerep közti távolság, az oktatói kontroll szerepe,  ugyanakkor a hallgatókkal való partneri viszony kialakítására számos elem jelent meg a cselekvési lehetőségek között.

A tanulmányok ingyenesen elérhetők a Neveléstudomány folyóirat honlapján. A teljes lapszám itt letölthető.

Forrás: ELTE PPK