Fókuszban a tudománykommunikáció
Az Egyetemi Anyanyelvi Napokat idén az Alkalmazott Nyelvészeti, a Fonetikai és a Magyar mint Idegen Nyelv Tanszék közösen szervezte. A hivatalos megnyitón Sonkoly Gábor, a BTK dékánja köszöntötte a résztvevőket, az idei rendezvény fő témájának a nyelv, a nyelvhasználat, valamint a tudománykommunikáció összekötését jelölve meg. Kiemelte: a szép és értelmes beszéd kulcsfontosságú, a mostani EAN-nak pedig az idei Országos Tudományos Diákköri Konferencia miatt is különleges szerepe van. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a rendezvény már túlmutat a Bölcsészettudományi Karon: összegyetemi esemény lett.
Juhász Dezső, a Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet igazgatója a magyar nyelv ünnepének nevezte az Egyetemi Anyanyelvi Napokat, amelynek jelentőségét az is bizonyítja, hogy az EAN mindenki számára ismert betűszóvá vált, ami a hagyományok ápolásának, illetve az ezzel párhuzamos megújulásnak köszönhető: az állandóak mellett minden évben megjelenik egy-két új program is. A hagyományokat például a versmondó verseny, illetve a Szép magyar beszéd, helyes kiejtés verseny képviseli, míg az újdonságot a workshopok és a könyvbemutatók jelentik. Hangsúlyozta: a programok összeállításánál továbbra is a magas színvonal volt az elsődleges szempont. Pataky Csilla, az ELTE Alumni Központ vezetője azt emelte ki, hogy a szervezet számára kiemelt fontosságú a minőségi rendezvények támogatása, Ladányi Mária, az Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék vezetője pedig azokról a kihívásokról beszélt, amelyek a rendezvény szervezésével járnak: rendkívül nehéz megtalálni azt a témát, amely minden szervező tanszék számára egyaránt fontos és a közönséget is megmozgatja.
Idén először hirdettek tudománykommunikációs versenyt, ahol az indulóknak 3 perc alatt kellett ismertetni egy tudományos kutatást. A többség a saját eredményeiről számolt be, de néhányan éltek azzal a lehetőséggel, hogy más kutatását mutassák be. Az értékelés a közérthetőség, a nyelvhasználat, a figyelemfelkeltés, az érdekesség, valamint az előadás informatív volta alapján folyt. A prezentációk rendkívül sokszínűek voltak, köszönhetően annak, hogy a tizenhat induló az egyetem öt különböző karáról érkezett. Az értékelést szakmai zsűri végezte, melyet Fábri György tudományfilozófus, a PPK stratégiai dékánhelyettese vezetett.
Az érdeklődők előadásokat hallgathattak meg többek között Radnóti Miklós Két karodban című versének címzettjéről, az interaktív táblával történő spontán beszédfejlesztésről, a lexikai kompetencia fejlesztéséről kétnyelvű iskolában, a csillagok kémiai összetételéről, a kutyák utódgondozási magatartásáról, a csillagmaradványokról, a félelem idegsejti elhelyezkedéséről, az őskörnyezetről és paleo-klímaváltozásról, a szupraszegmentumokról a párkapcsolatokban, a regresszióról a vállalati jövedelmezőségben, a beszédstílus nem-fonetikai jellemzőiról, a nyelvjárásról és az attitűdről, Az esküvő című film kapcsán a műfajiság kérdéséről, a budapesti élelmiszerbolt-hálózatok vizsgálatáról, a magyarországi kiskapacitású vízerőművekről, valamint az osztott felelősség fogalmáról a nemzetközi jogban.
Eredmények:
1. helyezett: Kalup Csilla (TTK): Pislogó csillagmaradványok: pulzáló fehér törpék nyomában
2. helyezett: Reéb Zsófia (TTK): Hol lakik a félelem?
3. helyezett: Bartuszek Lilla (ÁJK): Osztott felelősség a nemzetközi jogban
A közönségdíjat Reéb Zsófia kapta.
Különdíj: Puzder Zsófia (BTK) és Mrázik István (BTK): Szupraszegmentumok az udvarlásban
Így írunk mi! címmel március 7-én tartottak könyvbemutatót a szervező tanszékek kiadványaikból, a rendezvénysorozat utolsó napján pedig újra a versenyeké volt a főszerep: nyelvhasználati versenyt, "Nyelvészeti kalandozások" versenyt, versmondó versenyt és "Szép magyar beszéd, helyes kiejtés" versenyt is rendeztek.
A programot az ELTE Alumni Központ támogatta.
Forrás: ELTE Online