Fókuszban az EU Gyermekjogi Stratégiájának hazai megvalósulása
Szeibert Orsolya egyetemi tanár, az ELTE Polgári Jogi Tanszék vezetője 2024 őszén Jean Monnet Module pályázatot nyert. Az Erasmus+ program keretében folyó program fő célja, hogy a hallgatók, a szakemberek és a nyilvánosság körében tudatosítsa a gyermekek uniós jogban megfogalmazott és a szakpolitikákban elvárt jogait.
A program első workshopján Szeibert Orsolya felvezető előadásában meghatározta a workshop szakmai kereteit, és az Európai Unió Gyermekjogi Stratégiájának felvázolását követően egyebek között az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának új, a gyermekek igazságszolgáltatáshoz való hozzáféréshez és a hatékony jogorvoslathoz való jogáról szóló átfogó kommentárjának tervezetéről beszélt.
Alberti Giulia, az ELTE ÁJK doktorandusza a stratégiához kapcsolódó Európai Gyermekgarancia célkitűzéseit és hazai megvalósulásának első lépéseit tekintette át: ismertette a gyermekek jogainak garanciáit biztosító nemzeti cselekvési terv 2030 elfogadásáról szóló 2023. évi kormányhatározat intézkedéseit és a Gyermekgarancia végrehajtásáról szóló kétéves hazai jelentést.
Pszichológiai nézőpontból foglalkozott a gyermekek döntéshozatalban való részvételével Németh Barbara. Az ELTE PPK doktorandusza kitért arra, hogy az EU Gyermekjogi Stratégia miként védi a gyermekek részvételhez való jogát, majd közreadta ezzel kapcsolatos kutatásának legfontosabb következtetéseit.
Az UNICEF Magyarország gyermekjogi munkatársa, Nagy-Balás Borbála a szervezet gyermekjogi jogtudatosítási programjának egyik kiemelkedő elemét, az Ébresztőóra programot mutatta be. Mint elmondta, a foglalkozás különösen fontos részeként a gyerekeket segítik az erőszak megelőzésében.
Az információs társadalom gyerekekre gyakorolt hatásáról, az ezzel kapcsolatos veszélyekről beszélt Csalár Dorina, az NMHH Internet Hotline osztályvezetője. Bemutatta az Internet Hotline működését, majd elmondta, miként járul hozzá a szervezet az erőszakmentes gyermekkorhoz és a biztonságos digitális környezethez.
Reményiné Csekeő Borbála, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetője azokat a szolgáltatásokat ismertette, amelyeket az alapítvány az EU Gyermekjogi Stratégiájában is megkövetelt módon biztosít, így többek között a telefonos lelkisegélyvonalat. Jelezte, hogy 2025-ben is nagyon gyakoriak a bántalmazással kapcsolatos hívások, és növekszik az öngyilkossági viselkedések gyakorisága.
A digitális gyermekkor paradoxonjával foglalkozva Novák Adrienn, az NMHH elemző munkatársa azt a kérdést járta körül, mivel jár napjainkban gyermeknek lenni a közösségi médiában. Bemutatta, miként érvényesülnek a Gyermekjogi Egyezményben foglalt gyermekjogi követelmények a sharenting és a kidfluencerek világában, ahogyan azt is, milyen eszközök szolgálhatják a gyermekek védelmét.
A projektről ITT tájékozódhat.
További részletek az ELTE ÁJK honlapján