Gandhi öröksége

2020.03.04.
Gandhi öröksége
Mohandasz Karamcsand Gandhi születésének 150. évfordulója emlékére India kormánya emlékévet hirdetett. Az ELTE Indológia Tanszék ennek keretében rendezett szimpóziumot az „erőszakmentesség apostolának" alakjáról a történelemben és a kulturális emlékezetben. 

A február 28-ai nagyszabású rendezvényre több intézményből érkeztek az előadók, a magas szakmai-kutatói színvonalon túl a Gandhi-kutatás különféle aspektusait is bemutatva. Az ELTE Indológia Tanszékén kívül képviseltette magát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Kar, valamint a Közép-Európai Egyetem is.

A szimpóziumot Kumar Tuhin, India magyarországi nagykövete, Sonkoly Gábor, az ELTE BTK dékánja, valamint Ittzés Máté, az ELTE BTK Indológia Tanszék vezetője nyitotta meg. Kumar Tuhin Gandhi egyetemes spirituális és filozófiai örökségéről tartott továbbgondolásra serkentő beszédet, Sonkoly Gábor pedig Gandhi történelmi szerepéről, valamint magyarországi jelentőségéről emlékezett meg. Mindketten komoly személyes érintettségről és őszinte tiszteletről tettek tanúbizonyságot Mahatma Gandhi vezetői kvalitásaival és emberi nagyságával kapcsolatban.

Ittzés Máté, az esemény egyik főszervezője az Indológia Tanszék sokszínűségét, munkatársainak az ősi Indiától a legmodernebb korig ívelő érdeklődését és szakmai felkészültségét emelte ki. Hangsúlyozta, hogy a Tanszék, amelynek professzorai kezdetben elsősorban indoeurópai nyelvészeti kutatásokkal foglalkoztak, ma már a modern India tudományos kutatásában, értelmezésében és népszerűsítésében is központi szerepet tölthet be.

Az előadások sokféle aspektusból közelítették meg Gandhi alakját. A történelmi-egyetemes örökség szempontján túlmenően, melyet Aklan Anna fejtett ki, a közönség a politikus korabeli magyar sajtómegjelenéseiről folyó friss kutatásba is bepillantást nyerhetett Szenkovics Dezső által. Különösen izgalmasak voltak a mai Pakisztánban (Günsberger Dóra) és Indiában (Sági Péter) élő fiatalok Gandhi-képére fókuszáló előadások. 

A délutáni szekcióban a "Nagy Lélek" kulturális emlékezetben élő képéről esett szó. Először a képzőművészetekben, elsősorban a festészetben, nyomatokon megjelenő Gandhi-ikonográfia jellemzőiről, kialakulásukról hangzott el eredeti prezentáció Renner Zsuzsannától, majd az angol nyelvű indiai irodalomban kirajzolódó, Magyarországon azonban kevéssé ismert Gandhi-képről tartott újszerű, modern irodalomelméleti szempontú előadást Sanjay Kumar.

Gandhi emlékének, örökségének relevanciáját fontos kortárs és globális kérdéseket feszegető kerekasztal-beszélgetés igazolta, ahol a szakértők a Gandhival szembeni megfogalmazott kritikákat is érintették, és részben meg is válaszolták. A rendezvény záróakkordjaként levetítették Richard Attenborough Oscar-díjas, mai napig kultuszfilmnek számító Gandhiját, a filmet Szivák Júlia vezette fel.

A szimpózium egyedülálló volt Gandhi szellemi örökségének magyarországi felelevenítésében. Az Indiai Nagykövetségnek köszönhetően az esemény teljes ideje alatt fotókiállítás, alakjához, örökségéhez kapcsolódó tárgyi kiállítás, valamint hagyományos indiai iparművészeti technikákat bemutató textilkiállítás egészítette ki az elhangzottakat, valamint az eseményt könyvvásár is kísérte.

Forrás: ELTE BTK Indológia Tanszék