Genetikus szemmel a rákról

2018.02.26.
Genetikus szemmel a rákról
Míg a genetika csak 5–10 százalékban felelős a daganatok kialakulásáért, addig a környezeti ártalmak 85–90 százalékban okolhatók a rákos megbetegedésekért. Legfőbb szennyező forrás pedig nem a víz vagy a levegő, hanem az élelmiszer.

A Természettudományi Kar Köztünk élő tudósok sorozatának vendégeként környezetünk és a gének harcáról tartott előadást 2018. február 20-án Gundy Sarolta genetikus professzor. A szakember az ELTE TTK-n szerezte PhD fokozatát genetikából, ma az Országos Onkológiai Intézet osztályvezetője és a Magyar Rákellenes Liga elnökségi tagja. Mivel maga is 30 éve túlélő, a prevenció és az egészségvédelem fontosságának bemutatását elsődleges feladatának tekinti.

Bevezetésképpen kiemelte: hazánkban évek óta több ember hal meg, mint amennyi születik. Magyarország népessége napjainkban kevesebb, mint a második világháború után volt. Míg ma az egy családra jutó gyerekek száma 1,49, addig az 1945 utáni években majdnem minden családban 3 gyermeket neveltek. A csökkenő populációval párhuzamosan azonban örömteli, hogy a születéskor várható élettartam az elmúlt egy évszázadban szinte megduplázódott. A férfiak napjainkban átlagosan 72 éves korukig, a nők 79 éves korukig élnek. Az azonban más kérdés, hogy mennyi az egészségesen eltöltött évek száma. Ebben a tekintetben Európában Norvégia, Málta, Svédország és Izland számít példaértékűnek, ahol még a 70 év felüliek is jó egészségnek örvendenek. Magyarország a lista sereghajtói között szerepel (hátulról a kilencedik), de még így is jobb mutatókat tudhat magáénak, mint Németország vagy Románia. A KSH 2015-ös adatai alapján hazánkban

legtöbben a keringési rendszer betegségeiben veszítik életüket (51,7 százalék), a rosszindulatú daganatok 24 százalékban felelősek a halálozásért.

Amikor azonban a 65 éven aluliak körében vizsgálták a halálozást, ez az arány megfordult: az emberek 38 százaléka rákos megbetegedésben, 28 százaléka keringési problémában hunyt el.

Az eredményesebb kezelések és javuló gyógyulási esélyek járulnak hozzá ahhoz, hogy 2000 és 2012 között 5 százalékkal kevesebb 70 éven aluli férfi és 4,6 százalékkal kevesebb nő veszítette életét daganatos betegség következtében. A 40–59 éves aktív dolgozók körében a férfiak esetében csökkent a halálozás, a nőknél ez stagnál – hívta fel a figyelmet a javuló tendenciára..

A leggyakoribb rákbetegségekről szólva elmondta: mindkét nemnél a hörgő és tüdődaganat áll első helyen, ezt követi férfiaknál a vastagbél- és prosztatarák, nőknél pedig az emlő és a vastagbél daganat. 1985 és 2013 között emlőrákban 12 százalékkal kevesebb nő halt meg hazánkban, vagyis a betegség egyre inkább gyógyítható. Ehhez hozzájárul az is, hogy a vastagbélrák növekvő gyakorisága miatt 2018-tól már elérhető a hazai egészségügyben egy olyan speciális teszt, amely során székletvizsgálattal 80 százalékos biztonsággal szűrhető ki a betegség.

A szakember arra is választ próbált adni, mi áll a daganatos betegségek hátterében. Nem meglepő, hogy a környezetszennyezésnek nagy szerepe van ebben is. A daganatok 85–90 százaléka ugyanis a környezeti ártalmak következtében alakul ki, és csak 5–10 százalékra tehető a genetika hatása.

Minél fiatalabb korban alakul ki valakinél a betegség, annál valószínűbb, hogy örökletes mutáció következménye.

Döbbenetes adat azonban, hogy a szennyező források 70 százaléka az élelmiszerekből származik, a levegőből csak 20, a vízből pedig csak 10 százalék.

A genetikus professzor rámutatott: a leginkább rákkeltő környezeti források 30–30 százalékban a dohányzás és a táplálkozás. Egyetlen szál cigarettában 4800 vegyület van, amiből 90 bizonyítottan rákkeltő. Ennek ellenére egyetlen nap alatt több mint 12 millió szál cigarettát füstölnek el a magyarok, és naponta 300 ember halála a dohányzással függ össze. A táplálkozás során bevitt rákkeltő anyagok listáján egy 2015-ös, 10 ország 22 tudósának részvételével készült kutatás szerint első helyen a feldolgozott húsok állnak, ezek az ízfokozók, sózás, füstölés és fermentáció következtében bizonyítottan rákkeltőnek tekinthetők. Második helyre sorolták a vörös húsokat (marha, borjú, bárány, sertés), amelyekről a kutatók azt tartják, hogy a bennük lévő nitrát által és nem az anyagcsere során növelik a vastagbélrák rizikóját. A szakember ezeket csak alkalomszerű, míg a baromfit és a halat rendszeres fogyasztásra is jó szívvel ajánlja.

Gundy Sarolta utalt arra is, hogy sokan a munkájuk során is számos rákkeltő tényezővel találkoznak. A foglalkozási rákkeltő tényezők vizsgálatakor a kutatók az azbesztet tették az első helyre, míg a váltott műszakot a második helyre, felhívva ezzel a figyelmet az éjszakai munkavégzés egészségkárosító hatására.

A genetikus a nanotechnológia és a biomarkerek gyógyászatban betöltött szerepéről is szólt, hozzátette: a rákmegelőzés szempontjából a biomarkereké, vagyis a  a diagnosztikában és a terápiában is jelentőséggel bíró biológiai jelzőanyagoké a jövő. 

Zárásképpen a professzor felidézte személyes pályájának alakulását. Szerinte a kutatóknak szerencsére is szükségük van, hiszen jó időben kell jó helyen lenniük, és mindig valami újjal előállniuk. Ő például egy algériai sugárbalesetnek köszönhetően jutott el 1978-ban Párizsba, ahol részt vett az áldozatok sugárterhelésének vizsgálatában.