Gyakoribb és erősebb napi hőingadozást hoz a klímaváltozás

A napon belüli gyors hőingadozások erősebben növelik a halálozás mértékét, mint maguk a szélsőséges hőmérsékleti értékek – állapította meg a Másfélfok portálon publikált tanulmányában Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE doktorandusza és Pongrácz Rita egyetemi adjunktus. Az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói azt vizsgálták, miként változik a szervezetünket és energetikai rendszereinket próbára tevő hőmérsékleti változások gyakorisága, és mire számíthatunk a következő években.

Az ökoszisztéma, benne a növényzet és az ember is nagyon érzékenyen reagál a napi hőingásra, amely egyben a regionális változásoknak is jó indikátora. A napon belüli hőmérsékleti folyamatok vizsgálatát az is indokolttá teszi, hogy az éghajlati szempontból hozzánk közel álló országokban az elmúlt évtizedekben 4-6%-kal nőtt a halálozási kockázat a növekvő napon belüli változékonyság miatt, ez pedig magasabb érték, mint amit az extrém alacsony vagy magas hőmérsékletek okoznak.

A napi hirtelen és intenzív (3 órán belül 5-7 °C-os) hőmérsékletváltozások leginkább márciusban és októberben fordulnak elő. A hirtelen hőmérséklet-növekedés legintenzívebb esetei áprilisban, a leggyakoribb gyors melegedések pedig márciusban tapasztalhatók. A 2005-2024 közötti adatokat vizsgálva a 3 órán belüli nagy melegedések száma 40%-al növekedett a néhány évtizeddel (1971–1990) korábbihoz képest. A gyors, 3 órán belüli hűlések jóval ritkábbak: legalább 5 °C-os hőmérsékletcsökkenés csak negyed-ötödannyi napon fordul elő, mint azonos mértékű melegedés.

A kutatók megállapították, hogy a hirtelen melegedések a klímaátlaghoz képest melegebb periódusokban (amelyből a globális klímaváltozás miatt egyre több van), illetve egy hideg időszakot követő erőteljesebb felmelegedés során fordulnak elő. Ez összhangban van egy nemzetközi kutatás eredményével, amely európai nagyvárosok esetében kimutatta, hogy meleg anomáliák idején gyakoribbak a napon belüli nagyobb hőmérséklet-ingadozások.

Előrejelzés azzal számolva, hogy az üvegházhatású gázok jelenlegi kibocsátási trendje 2050-ig folytatódik

A tavaszi és őszi gyors hűlések is leginkább a meleg anomáliák alatt fordulnak elő, különösen akkor, ha a talaj száraz. A másik gyakori kiváltó ok nyáron jelentkezik, amikor egy-egy hőhullámot követően (lehűléssel járó frontokból vagy zivatarokból) csapadék érkezik térségünkbe.

A tavaszi gyors melegedések száma főként az ország északi részén ugrott meg, a jövőben ez a nagyobb változás szűkebb területre koncentrálódik: elsősorban a Dunakanyar–Budapest–Tisza-tó térségére, ahol a sűrűn lakott övezetek és a turizmus együttese miatt fokozott stresszterhelésre számíthatunk. Ősszel kisebbek a változások: mostanra az ország északkeleti vidékén nőtt a gyors melegedések száma 2 nappal, de a jövőben nagyobb területen, az ország nyugati-északnyugati részén és a főváros környékén várunk jelentősebb változásokat.

A március és október közötti gyors hűlések tekintetében az Északi-középhegyég térségében és északkeleten látjuk a legnagyobb gyakoriságnövekedést, a jövőben viszont a nagyobb hűlések inkább a főváros térségében és az Alföldön várhatóak. A gyors hűlés és melegedés tekintetében a Balaton tágabb környezete továbbra is “nyugodt” hely marad.

A jelenség a kutatók szerint pozitív hatásokkal is jár (a nagyobb esti lehűlés például kedvez a borászoknak, mivel javítja a szőlő természetes savait), ugyanakkor a mezőgazdasági haszonnövények nehezebben alkalmazkodnak a hirtelen változásokhoz, fotoszintézis csökken, miközben a növények légzése fokozódik, mindez hosszabb távon visszavetheti a növekedést és a terméshozamot.

Az emberek esetében a hirtelen hőmérséklet-változások megviselik a frontérzékenyeket, mentális és fizikai stresszt okozhatnak, fokozzák a halálozási kockázatot, különösen szív- és légzőszervi betegségek esetén, ami plusz terhet róhat az egészségügyi rendszerre. Emellett a gyors hőmérséklet-ingadozások indukálta hűtési/fűtési igények megterhelik az energiahálózatokat is.

Az ELTE kutatói szerint a döntéshozóknak az alkalmazkodási stratégiák kidolgozásakor a hőhullámok mellett egyre inkább számolniuk kell a gyors napon belül hőingadozások hatásaival is.