Gyermeki jogok és védelmük

A családjog a jog egyik legdinamikusabban fejlődő területe, amely az egész társadalom számára fontos és érzékeny kérdéseket érint – mondta Menyhárd Attila dékán felvezetésében. – Fontosságáról nagyon sokat elmond az is, hogy az ENSZ e tárgyú egyezménye a mai napig az egyik leginkább elfogadott és támogatott nemzetközi jogi instrumentum, noha idén novemberben már születésének 30. évfordulóját ünnepeljük.

Az Állam- és Jogtudományi Kar kiemelten kezeli a gyermekjogi kutatásokat, az Igazságügyi Minisztérium által támogatott projekt számos oktató és doktorandusz munkáját fogja össze, és eredményes együttműködésüknek köszönhetően

idén már másodszor számolnak be a résztvevők a tapasztalataikról,

sőt, folyik már a tanulmányokból összeálló kötet szerkesztése is – tette hozzá Szeibert Orsolya docens, a projekt vezetője.

Az előadók beszéltek az egészséges környezethez való jog érvényesüléséről gyermekjogi aspektusból, a gyermekek szociális biztonsága és a hazai jogi szabályozás főbb kapcsolódási pontjairól, a gyermekszegénységről és a magyar iskolaszövetkezeti joganyagról. Felvetődött a kérdés, vajon mennyire gyermekjogvédők alapjogvédő intézményeink, illetve milyen értelmezés szükséges a törvényi tényállások megfelelő alkalmazásához, különösen a gyermekkor miatti büntethetőségi akadály megállapítása során egyes súlyosabban minősülő, szándékos bűncselekmények esetén. Szó volt a hazánkban is bevezetett Barnahus-modellről, a gyermekek tanúként való kezeléséről. Két előadás is központjában helyezte a felsőoktatásban tanuló diákok jogait, az egyik a személyek szabad mozgása alapjogának fényében, a másik a kivételes tehetségekre fókuszálva vizsgálódott.

Az előadók hangsúlyozták, hogy a gyermekjogok védelme nem önmagában álló értékként, hanem az egyezmény által védett egyéb jogokkal összhangban értelmezve illeszthető be az európai alapjogvédelmi standardok rendszerébe.