Gyógyító szuggesztió a kórházban

Már régóta bizonyított, hogy a pozitív kommunikáción alapú terápiák kedvező hatással vannak a a betegek felépülésére. Az ún. pozitív szuggesztiókon alapuló pszichológiai támogatás (PSBPS) alapja a kommunikáció: a beteggel foglalkozó orvosok, nővérek az interakciók során a negatív megállapítások helyett („Nem fog fájni”) a kellemes élményekre koncentrálnak („Minél lazább a karja, annál kényelmesebb az eljárás”): a beszélgetések célja a gyógyulásba vetett hit erősítése. A PSBPS kritikus állapotú pácienseknél is alkalmazható, mivel a terápia során kapott pozitív üzenetek feldolgozása módosult tudatállapotban történik. Az eddigi tapasztalatok szerint a terápiában részesült páciensek korábban elhagyják a lélegeztetőgépet és kevesebb nyugtató és fájdalomcsillapító gyógyszert igényelnek.

A módszert számos előnye ellenére jelenleg csak elenyésző mértékben alkalmazzák a kórházakban, a mentális egészségre – a szorongás, depresszió elkerülésére – gyakorolt hatását pedig alig vizsgálták. A Varga Katalin vezette Affektív Pszichológia Tanszék és a Mayo Klinika kutatói közös projektjükben arra kerestek megoldást, hogyan kaphatják meg a kritikus állapotú betegek a megfelelő pszichés támogatást az amúgy is legtöbbször szakemberhiánnyal küzdő intenzív osztályokon. A legalkalmasabb segítőknek a dúlákat találták, tekintettel arra, hogy

a vajúdó nőknek nyújtott érzelmi támogatás hasonló a szuggesztiós módszerekhez.

Eredményeiket a Critical Care orvosi folyóiratban publikálták.

A kísérletben a többéves tapasztalattal rendelkező dúlák egy speciális képzési programon vettek részt, amelyen elsajátították a PPK munkatársai által kidolgozott szuggesztiós technikákat. Ezt követően, az orvosi kezeléssel párhuzamosan, naponta legalább két alkalommal terápiás beavatkozást végeztek a kutatásban résztvevő intenzív osztályos betegeken. Az átlagosan 20 perces találkozások során megnyugtató, a gyógyulást hangsúlyozó mondatokkal, a kezük simogatásával támogatták a pácienseket, vagy ha a beteg állapota engedte, arra bátorították őket, hogy meséljék el egy múltbéli pozitív élményüket. Mivel a páciensek kórházban töltött napjainak több mint 70 százalékában sikerült elvégezni a terápiát, a tanulmány szerzői bizonyítottnak látják a dúlák bevonásának sikerességét.

A kutatók emellett megvizsgálták a beavatkozások mentális egészségre gyakorolt hatékonyságát is, amelyhez a kísérletes adatokat egy korábbi, 299 beteget érintő megfigyeléses vizsgálat eredményeivel vetették össze.

Az intenzív osztályon való kezelés ugyanis jelentős stresszt, traumatikus élményt jelent

a betegek számára, ami a kutatások szerint a kritikus betegségeket átélők több mint egyharmadánál vezet olyan mentális problémákhoz, mint a poszttraumás stressz zavar.

Az új adatok azt mutatják, hogy a dúlák által pozitív terápiával kezelt betegek közül a lélegeztetőgépen lévő és a légzéstámogatásra nem szoruló páciensek esetében is csökkentek az általános szorongás és depresszió tünetei. A tanulmány szerzői ugyanakkor hangsúlyozzák: a kapott eredmények nem a módszer mentális egészségre gyakorolt hatékonyságáról szolgálnak bizonyítékkal, hanem azt mutatják meg, hogy a pozitív kommunikációra épülő terápiát nemcsak pszichológus szakemberek, de például dúlák is hatékonyan el tudják végezni. A cikk azzal a lényeges következtetéssel zárul, hogy további dúlák betanítása megoldás lehet az intenzív osztályok kritikus állapotú betegeinek pszichés támogatására.

A kiegészítő képzés Varga Katalin vezetésével és több ELTE-s oktató közreműködésével már régóta elérhető a magyar szakemberek számára, mindössze egy hónap alatt elvégezhető, és a kapcsolódó költségek is alacsonyak. A kutatók célkitűzése, hogy a közeljövőben nemzetközi szinten is minél több orvos, ápolónő és nővér részesüljön hasonló képzésben, hiszen a páciens orvosi ellátásában résztvevő team kommunikációja, hangja vagy szóválasztása jelentősen hozzájárulhat a betegek gyógyulásához.

A teljes cikk ide kattintva olvasható.

Forrás: ELTE PPK