Hagyomány és megújulás egysége

2019.02.28.
Hagyomány és megújulás egysége
150 éve kezdte meg a működését az ELTE Tanító- és Óvóképző Karának jogelődje. Az intézmény a mai napig vezető szerepet tölt be a kisgyermeknevelő, óvó- és tanítóképzés területén, ezért a hagyományok megőrzése mellett folyamatosan koncentrál az újításra és a korszerű tudás átadására is. Márkus Évával, a kar dékánjával beszélgettünk.

1869-ben kezdte meg működését az első állami, azaz a budai tanítóképző. Melyek voltak a legfontosabb állomások az elmúlt 150 évben?
Az 1869-es népoktatási törvény előírta a tankötelezettséget, így az iskolába kerülő gyerekeknek a tanító lett az egyik meghatározó személy az életükben. Nem csoda, hogy a különböző politikai rendszerek igyekeztek elveiket a tanítóképzésben is érvényesíteni. A budai képző azért némileg kivétel volt: erős hagyományainak köszönhetően a politikai változások kevésbé érintették, mindvégig az írás-olvasás, az elemi matematika, a tudományok és művészetek, a mozgáskultúra tanításának élvonalbeli műhelye maradt.

De nem csak ebben jártunk élen: az elsők között – 1959-ben – került sor nálunk a tanítóképzés felsőfokúvá alakítására, majd a tanítók képzése 1975-ben főiskolai szintűvé vált. Később a budai képző oktatói dolgozták ki a négyéves műveltségterületi tanítóképzés rendszerét, amelynek célja az általános iskola két szakasza közötti fokozatos átmenet támogatása lett.

Képzésünk időközben két további pedagógus alapszakkal gazdagodott: 1968-tól az óvó-, 2010-től a csecsemő- és kisgyermeknevelő képzéssel. 2017-től pedig már leendő rajz- és vizuáliskultúra-tanárokat is oktatunk.

2000-ben intézményünk az ELTE egyik önálló kara lett.

Úgy gondolom, az eltelt csaknem két évtized alatt harmonikusan beilleszkedtünk az egyetem rendszerébe.

Hogyan él tovább a mindennapokban ez a másfél évszázados örökség?
A budai képző munkáját mindvégig a szakmai igényesség, a nemzetköziség és az innováció jellemezte. Ebben korábban nagy segítség volt, hogy például Gyertyánffy István, aki 1873-tól volt a budai képző igazgatója, Eötvös József miniszter ösztöndíjával Svájcban és Németországban tanulmányozhatta a tanítóképzőket. Ezt a hagyományt igyekszünk ma is fönntartani: számos lehetőség áll az oktatók és a hallgatók rendelkezésére, örvendetesen növekszik a külföldi tanulmányutakkal kapcsolatos Erasmus-mobilitás.

A tanítóképzőt ma nagyszerű kettősség jellemzi: miközben a hallgatóink a régi szépírási vázlatokat is bemutató múzeumi folyosón járnak, az informatika is természetes része mindennapjaiknak. Oktatásuk a világhálóhoz, a 21. századi módszerekhez és eszközökhöz kötődik.

A folytonosság az örökség megbecsülésében és a megújulásra való képességben egyszerre mutatkozik meg.

A jubileumi rendezvénysorozat 2018 tavaszán indult. Milyen eseményekkel készült a kar? Az évről évre visszatérő programok és konferenciák mellett szerveznek kifejezetten a jubileumnak szóló rendezvényeket is?
Rendezvényeink közül elsőként a 150. évfordulóhoz kapcsolódó Tanítók napját érdemes megemlíteni, amelyet az ország többi képzőjével közösen, március 12-én, azaz Gergely napján tartunk. A jeles nap délelőttjén A tanítóság szerepe a pedagógiai innovációban címmel szakmai napot szervezünk, délután pedig a képző megnyitja kapuit: épületünkben fogadjuk a hozzánk látogatókat, és bemutatjuk nekik az eltelt másfél száz év érdekességeit, a tanítóképző száznyolc éves épületének titkait.

Kiemelt rendezvényünk még az április 3-ai jubileumi közösségi futás, amelynek a 150 km–150 év címet adtuk. A kilométereket természetesen többen futjuk, a résztvevők együtt adnak majd össze 150 kilométernyi távot a MOM Kulturális Központ melletti Gesztenyés kertben.

A rendezvénysorozat csúcspontja a társintézményekkel közös jubileumi konferencia június 25-én, amelynek a Magyar Tudományos Akadémia ad otthont. Itt mutatjuk be terveink szerint a kar történetét feldolgozó emlékköteteket is. Szeptemberben pedig ünnepi évnyitóra készülünk, ahol volt kollégáink, alumnusaink, vendégeink társaságában üdvözöljük a 150. évben beiratkozott elsőéveseket.

Megemlíthetem még a tavaszi időszakban rendszeresen tartott Népek meséi országos egyetemi és főiskolai mesemondó versenyt, az országos népdaléneklési versenyt vagy konferenciáink közül a Demokratikus nevelés, az Épített környezeti nevelés kisgyermekkorban, a Digitális nevelés kisiskolás korban, a Robotika, kódolás kisiskoláskorban című konferenciákat, az Idegen nyelvek tanulása kisiskoláskorban című rendezvényt, a Bölcsődék szakmai napjának rendezvényét, a német nemzetiségi rendezvényeinket, az Együttélés, együttműködés című rendezvényt, a hallgatói Vizuális művészeti kiállítást, a Gondolkodni más-hogy konferenciát és a Szemmozgás-kutatásolvasástanulás konferenciát.

Egyedülálló eredmény, hogy hamarosan felavathatjuk a nemzetiségi meseszobánkat is, ahol a hallgatók azt tanulhatják meg, hogyan lehet a meséket nemzetiségi anyanyelven vagy éppen idegen nyelven a kisgyermekeknek átadni.

Február közepén véget ért az idei felsőoktatási felvételi időszak. Mire számít, hogyan alakulnak idén a TÓK felvételi számai? Mit tapasztaltak az elmúlt években?
A felvételi eredményeink mind a jelentkezők és a felvettek számát, mind pedig eredményeiket tekintve kiemelkedők – hosszú idő óta. Az óvodapedagógus képzésre jelentkezők létszáma az utóbbi hat felvételi időszakban országosan is meghaladta a tanító szakra jelentkezőkét. Ehhez a tendenciához igyekeztünk alkalmazkodni az óvóképzés specializációinak kidolgozásával, valamint a színvonalas óvodai gyakorlati képzés megszervezésével. A kisgyermeknevelő képzésre jelentkezők létszáma nagyjából állandósult. Tulajdonképpen elmondhatjuk, hogy

a tanítóképző épülete teljes kapacitással üzemel, de emellett semmit sem vesztett a családias hangulatából.

Bizakodva várjuk, hogy a nyelvvizsga-követelmények átalakítása milyen hatással lesz a hozzánk jelentkezők létszámára, és nagy várakozással készülünk a hazai és külföldi hallgatókat is fogadó, hat féléves angol nyelvű óvóképzésünk 2019. szeptemberi indulására is.

A TÓK Idegen Nyelvi Tanszékének munkatársa, sokáig vezetője volt. Az iskolai oktatás első éveiben és az óvodákban is egyre inkább elvárás a nyelvtanítás, nyelvtanulás. A Kar milyen képzéseket kínál ezen a területen?
Karunk mindvégig élen járt a koragyermekkori idegennyelvi képzés módszertanának kidolgozásában. Meggyőződésünk, hogy a nyelvtudás megalapozására kiváló lehetőséget ad az óvodai idegen nyelvi foglalkozás, ezért a nyelvismerettel hozzánk érkező hallgatók számára a német és szerb nemzetiségi szakirányos képzések mellett kétnyelvű angol-magyar óvodapedagógus-képzést és angol nyelven folyó óvodapedagógus-képzést is kínálunk. Utóbbira külföldi hallgatók jelentkezését is várjuk.

Az első négy iskolaévben meghatározóan fontosnak gondoljuk az idegen nyelvi képzést.

Ehhez nemzetközi tapasztalatokra építő, játékos módszereket ajánlunk tanító szakos hallgatóinknak az angol és a német műveltségi területen, valamint a német és szerb nemzetiségi szakirányon. A tanító szakos hallgatóknak az angol műveltségterület mellett ajánljuk az angol-magyar két tannyelvű oktatásra felkészítő modult is. Ez a modul a két tanítási nyelvű iskolákban a közismereti tantárgyak angol nyelven való tanítására készít fel. Valamint angol műveltségterületi részismereti képzést is szoktunk indítani levelező tagozaton tanító szakon végzetteknek. Az angol, német és szerb nyelvek mellett lehetőséget biztosítunk a frankofón kultúra iránt érdeklődő hallgatóknak, hogy Franciaországban képezhessék magukat tovább.

Az Erasmus-mobilitás lehetősége minden hallgató számára nyitva áll, angol és német nyelvterületen is, de Spanyolországtól Finnországig és Izlandtól Olaszországig sok partnerintézményünkben vehetnek részt a hallgatók mobilitási programokban, végezhetnek egy vagy két félévet egy külföldi felsőoktatási intézményben, vagy végezhetnek szakmai gyakorlatot valamelyik európai ország köznevelési, közoktatási intézményében, akár nyáron is – segítve ezzel széleskörű szakmai tapasztalatok megszerzését és a nyelvtudás tökéletesítését. A szakirányú továbbképzéseink a már végzett pedagógusok számára kínálnak jó lehetőséget.

Nagy eredménynek tartom, hogy a linzi Pedagógiai Főiskolával sikerült megállapodnunk abban, hogy a német nemzetiségi tanító szakos hallgatóinkat befogadják a német nyelvű tanító Master képzésükre, így egy év alatt ők tanító mester diplomát szerezhetnek, amire Magyarországon nincs lehetőségük, mert nálunk még BA szintű a tanítóképzés.

Milyen kihívásoknak kell megfelelnie a tanító-, óvó- és kisgyermeknevelő képzésnek a 21. században? Melyek azok a területek, ahol a legdinamikusabb a változás és az átalakulás?
A 21. században a pedagógusok képzésében talán a legfontosabb a digitális kompetencia és a kritikai gondolkodás képességének fejlesztése. Emellett lényeges a rugalmasság is: az intézményes nevelés társadalmi környezete gyorsan változik, ezért a pedagógusokat a hagyományok ápolása mellett az egyéni szükségletekhez való alkalmazkodásra is fel kell készíteni.

A kritikai gondolkodás fejlesztésének kulcsa, hogy a leendő pedagógus a záporozó információk között is képes legyen eligazodni.

El kell érni, hogy a lehető legkevésbé legyen kitéve az álhírek, tévtanok befolyásának, mert így tudja a rábízott gyerekek testi-lelki egészségét támogatni.

2017 novemberétől a Tanító- és Óvóképző Kar dékánja. Melyek Ön szerint a közeljövő legfontosabb és legsürgetőbb feladatai?
Rengeteg tervünk van a képzéseink korszerűsítésére, a portfóliónk bővítésére, nemzetköziesítésére. Célunk a meglévő képzéseink tartalmi és módszertani fejlesztése, nemzetközi kapcsolataink bővítése, a kari tudományos kutatások feltételeinek biztosítása, a szakjainkra – közöttük az angol nyelvű óvóképzésre – jelentkezők körének bővítése. Mindezzel azt szeretnénk elérni, hogy a hallgatóink a lehető legjobb eredményeket érjék el – a TÓK falai között, és majd a pedagóguspályán is. A határon túli pedagógusképzőkkel kialakított jó kapcsolatok további építése is cél, például a diákok előadási, együttműködési kapcsolatainak szélesítésén keresztül. Erre jó alkalmat kínál az, ha részt veszünk egymás TDK-megmérettetésein. Célunk még, hogy több lehetőséget biztosítsunk a gyermekes vagy a gyermeket váró hallgatóknak. Ezért újítjuk fel a már most is nagy kihasználtságnak örvendő baba-mama szobánkat.

Ami a kari tudományos életet illeti: fontos feladat a tudományos mutatóink javítása, hazai és nemzetközi pályázatok, együttműködések, közös képzések kidolgozása. Az Erasmus-ösztöndíjasok kreditelismerési problémáit is meg kell oldanunk, éppen ezért alakult meg a Kar Nemzetközi Bizottsága, amely segíteni fogja a nemzetköziesítési törekvéseinket. Sürgető feladatunk még a hallgatói közösségi tér megépítése és a könyvtárunk hallgatóbarát átalakítása. Bizakodóak vagyunk, mert várhatóan idén nyáron sor kerül az építkezésekre. Ezeknek a céloknak a megvalósításáért szorosan együttműködünk a Hallgatói Önkormányzattal.

Az ELTE Tanító- és Óvóképző Kara a 150. évforduló kapcsán kiemelten igyekszik felhívni a figyelmet azokra a teendőkre, amelyek a pedagógusképzés területén a legégetőbbek. Hisszük, hogy a kulturális hagyományok tisztelete nélkül nem lehetséges modern tanító- és tanárképzés. Valljuk azt is, hogy a társadalmi kérdések, az életszerű problémák megoldása iránt érdeklődő, nyitott pedagógusok azok, akik képesek az önálló gondolkodástól nem félő tanulókat nevelni. Ezért dolgozunk.