Charles Darwin geológiai megfontolások alapján több milliárd évesnek becsülte a Földet. Nem sokkal Darwin után William Thomson a Föld hűlése alapján 100 millió év körüli számra jutott, majd később (ekkor már Lord Kelvin néven) ezt 20 millió évre pontosította. 20 millió év megdöbbentően kevés idő a Föld és a földi élet kialakulására: ennek az ellentmondásnak feloldása a 19. század közepének egyik központi tudományos problémája volt.

De hány éves is a Föld, és ezt honnan tudhatjuk? Mi a helyzet a földi élettel és különböző válfajaival? Honnan tudjuk, hogy mikor jelent meg a fotoszintézis, vagy hogy hány évesek az emlősők?

Szöllősi Gergely ezekre a kérdésekre próbál meg válaszolni, és geológiai alapkérdéseket áttekintve mutat rá, hogy a kövekben fennmaradt fosszílialenyomatok mellett génjeinkben is hordozunk információt az evolúciós és földtörténeti régmúltról. Kitér arra is, hogy ezeket molekuláris fosszíliaként használva miként oldhatjuk meg az evolúció időrendiségével kapcsolatos dilemmákat a Föld történetével összefüggésben is, különös tekintettel a mikrobiális evolúcióra, ahol az elérhető fosszíliák száma igen szűkös.

Az atomoktól a csillagokig sorozatban az ELTE TTK Fizikai Intézetében tevékenykedő, illetve itt végzett kutatók és oktatók beszélnek a fizika frontvonalába tartozó fizikai érdekességekről, újdonságokról közérthetően, nem csak középiskolásoknak.