Három nap az anyanyelv jegyében
A rendezvény első napján a bölcsész költőhallgatóké volt a főszerep: az Élve boncolás 2. pódiumbeszélgetés során hat költő – Evellei Kata, Fehér Renátó, Nyerges Gábor Ádám, Seres Lili Hanna, Tinkó Máté és Vida Kamilla – olvasta fel egy-egy versét. A felolvasott szövegek után vitaindító előadás hangzott el, amelyet felkért hozzászólók vezetésével izgalmas beszélgetés követett a művek poétikai sajátosságairól. A különleges programon a résztvevők megtapasztalhatták nemcsak az együttolvasás, hanem a költői szövegműködés erejét is.
Élve boncolás a Kari Tanácsteremben.
Március 1-jén került sor a tudományos előadásokra, melyek a nyelvi reprezentáció természetét járták körül. Andics Attila etológus a kutyák nyelvfeldolgozó képességéről beszélt: kutatási eredményei azt sejtetik, mondta el, hogy a szavak feldolgozását támogató neurális mechanizmusok már sokkal korábban kialakultak az evolúció során, mint azt eddig gondolták, és nem csak az emberi agyra jellemzők. A szavak használata emberi találmány ugyan, de feldolgozásuk biológiai feltételei más fajokban is meglehetnek.
Andics Attila etológus előadása
A Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet részéről koreferens előadások hangzottak el: a prezentációk fókuszában a szimbolikusság különböző nyelvészeti megközelítései álltak. Deme Andrea a beszédhangok szimbolizációban betöltött szerepét, Hattyár Helga a jelnyelv sajátosságait tárgyalta, Imrényi András pedig többdimenziós hálózatban értelmezte a szimbolikus viszonyokat. Az egymáshoz szorosan kapcsolódó előadások megerősítették azt a feltevést, hogy a nyelv epigenetikus, kialakulásában a biológiai tényezők mellett meghatározó szerepe van a társas megértésnek, az egymásra figyelés igényének. Az előadások a magyar jelnyelv minor szak és a NyelvEsély Szakmódszertani Kutatócsoport jóvoltából jeltolmácsolással zajlottak.
A csütörtöki programot a Tánc-szók zárta. Simon Gábor adjunktustól Kárpát-medencei néptáncokat és népi rigmusokat tanulhattak az érdeklődők. A kiáltott rigmusok izgalmas nyelvi tapasztalatszerzést nyújtottak, hiszen a köznyelv felől a regionális változatok felé, a jelen felől a múlt felé, az egyén felől a közösség felé vitték el az est résztvevőit.
Az utolsó napon zajlottak a nyelvi versenyek: digitális helyesírási versenyt, versmondó versenyt, szép magyar beszéd és helyes kiejtés versenyt, sőt Trefort-kerti tájfutás néven interaktív, multimodális többnyelvűségi vetélkedőt is rendeztek. A versenyeken négy különböző karról 40 egyéni induló és két csapat vett részt.
Mindeközben a Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet tudományos diákkörének diákműhelyei poszterekkel mutatkoztak be, a kiállítás jelenleg is megtekinthető a Múzeum krt. 4/A második emeleti folyosóján. A rendezvény alatt a kultúra kitelepült a folyosókra, könyvkiadók, a művészeti élet szereplői kínáltak könyveket és programokat az EAN vendégeinek.
Az idei EAN a kapcsolatok jegyében telt: a programok összehozták a különböző karok hallgatóit, bölcsészeket és természettudósokat, nyelvészeket és irodalmárokat, hangzó nyelvet és jelnyelvet, nyelvfeldolgozó képesség tekintetében kutyát és embert, szöveget, zenét és táncot, a táncolás örömében oktatót és hallgatót.
A cikk az elteonline.hu oldalon megjelent szöveg szerkesztett változata.