Háromszoros érdeklődés a PPK nyári egyetemén
„Mi jut eszükbe, ha azt mondom, 'személyiségzavar'?”– kezdte előadását Hámori Eszter, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója, aki arról beszélt, hogy a személyiségzavarok kategorizációja mára igencsak kiterjedt. Nem egy-egy „zavart” emberről beszélünk, tudjuk, hogy bármelyikünk személyisége csorbulhat. Azért is nagyon fontos a személyiségzavarok kutatása, mert egyáltalán nem mindegy, hogyan gondolkodunk a témáról. „A kutatások is azt mutatják: mintha egyre több személy lenne érintett különféle személyiségzavarokban, a személyiségzavar-szerű működés egyre inkább a figyelem előterébe kerül. Fontos, hogy e probléma az oktatásba is beépüljön, így adva tisztább képet a laikusok és a most kezdő szakemberek számára” – hangsúlyozta a kutató.
Fredrik Sylvester Jensen, a bergeni klinika doktora szerint a személyiségzavarok egyik potenciális kezelési módja a mentalizáció (mentalization), amelynek lényege, hogy az egyén letisztult, érzelmektől mentes képet tudjon alkotni saját és más emberek elméjéről. A módszer a hétköznapi életben is sikerrel alkalmazható. Egy munkahelyi tárgyalás során pédául a stresszhelyzetben lévő kollégák nem érzelmi, hanem – a mentalizációnak köszönhetően – értelmi alapon folytathatják a munkát.
„A mentalizáció mindennapos dolog, sőt az egész életünk ezen alapul.
Mentalizálunk, amikor emberekkel létesítünk kapcsolatot, munkában, otthon, szórakozás közben.
Legtöbbször ezt tudatos gondolkodásként fogjuk fel (például amikor követni próbáljuk egy másik ember gondolatmenetét), de az esetek nagy részében a folyamat tudat alatt zajlik. Amikor valami meglepőt, furcsát vagy gyanúsat érzékelünk a környezetünkben, tudatosan kezdünk mentalizálni. Nem véletlen, hogy terápia alkalmával is ezt a módszert használjuk a páciens problémájának a feltárásához” – magyarázta Fredrik Sylvester Jensen.
Unoka Zsolt pszichiáter órája olyan csoportos gyakorlatokra épült, melyeket pácienseinél szokott alkalmazni, így betekintést nyerhettek a résztvevők többek között abba is, hogy a traumával küzdő betegek milyen koncentrációs feladatokat végeznek belső panaszaik felszínre hozása érdekében. A safe place egy olyan gyakorlat, mellyel a betegek önmagukat is le tudják nyugtatni, ha trauma éri őket.
A nyári egyetem légkörét pozitívan befolyásolta az előadók közvetlensége: a szünetekben készséggel válaszoltak a hallgatókban rekedt kérdésekre, és valódi szakmai eszmecserét folytattak a kollégákkal.
A résztvevők ellátogattak a híres magyar pszichoanalitikusról, Ferenczi Sándorról elnevezett Ferenczi-házba is, ahol megismerhették a pszichoanalítika megreformálásában központi szerepet játszó szakember munkásságát.
Forrás: PPK