Hegel hatásától a bioetikáig

2014.05.12.
Hegel hatásától a bioetikáig
Interjú Paolo Aureliano Becchivel, a Genovai Egyetem és a Luzerni Egyetem Jogi Karának professzorával, az ELTE Pázmány-napon avatott díszdoktorával, akinek érdeklődése mindig jogfilozófiai alapvetésű maradt, de idővel egyre inkább a jogi vetületre fókuszált.

Tudományos pályafutása a Marx gondolatainak hegeliánus jellegét elemző szakdolgozatával kezdődött. Hogyan adódott a témaválasztás?
Valóban, ezt a témát választottam a diplomamunkához; a genovai egyetemen végeztem filozófiai tanulmányaimat, leginkább a hegeli filozófia és annak más gondolkodókra gyakorolt hatása foglalkoztatott. Hegel befolyása a marxi gondolatrendszerre a szűkebb értelemben vett német nyelvterületen, Németországon kívül kevésbé volt feldolgozva, ezért is választottam.

Ezt követően milyen téma kutatásával foglalkozott leginkább?
Az egyetem elvégzését követően lehetőségem nyílt arra, hogy Németországban folytathassam kutatásaimat, immár a Saarbrückeni Egyetem Jog- és Társadalomfilozófiai Intézetének tudományos munkatársaként. Akkor még tanított az egyetemen a sajnos fiatalon elhunyt Karl-Heinz Ilting professzor, aki viszonylag kevéssé ismert, de kiváló jogfilozófus. Ebben a néhány évben Gaetano Filangieri munkásságával foglalkoztam, jogászi-jogfilozófiai gondolatrendszerét elemeztem. Kurt Seelmann professzorral közösen írtunk egy könyvet Filangieri filozófiájáról. És természetesen továbbra is sokat foglalkoztam a hegeli bölcselettel, mely tevékenységemhez Németország, és különösen Saarbrücken a leginkább ideális hely volt. Munkatársukként kapcsolatba kerülhettem a szintén Saarbrückenben oktató Alessandro Barattával, Arthur Kaufmannal, és Werner Maihoferrel; róla Magyarországon talán kevésbé ismert, hogy nem csak kiváló jogfilozófus volt, hanem a liberális FDP tagjaként a szövetségi kormány minisztere is. Érdeklődésem továbbra is jogfilozófiai alapvetésű maradt, de idővel egyre inkább a jogi vetületre fókuszáltam. A 80-as évek első felében végeztem el a jogi egyetemet is.

Milyen téma foglalkoztatta az utóbbi években?
Az olasz felvilágosodás német nyelvterületre gyakorolt hatását kutattam, elemeztem. Ezen kívül bioetikai kérdéseket érintettem, az élet kezdetéhez és különösen a végéhez kapcsolódóan az eutanáziát, a szervátültetést. Aktuálisan a politikai mozgalmakkal foglalkozom, illetve ezzel összefüggésben az internet szerepével, hatásával, leginkább azzal, hogy miként változtatta, változtatja meg az internet a politikát. Ez volt a díszdoktori előadásom témája is.

Olasz és svájci egyetemen tanít. Véleménye, tapasztalata szerint van lényeges eltérés, különbség a két ország egyetemi hallgatóinak érdeklődése, a feldolgozandó témák között?
Természetesen van, ami nyilván arra vezethető vissza, hogy Svájcban egyszerűen minden kiválóan működik; vannak tiltakozások és markáns véleménynyilvánítások közérdeklődésre számot tartó témákban, de a mindennapok összességében nagyon nyugodtak. A lehetőségek az oktatók és a hallgatók számára egyaránt sokkal inkább adottak, mint Olaszországban, ahol nagyobb szerepe van a kreativitásnak, mint akár Svájcban, akár Németországban. Olaszországban a politikai és a gazdasági helyzet tartósan instabil, nem úgy, mint Svájcban, ezért például nehézségek vannak az egyetemi finanszírozásban. Azok a problémák, amelyek a gazdasági válság miatt jól ismertek, és érintik Olaszországot, Svájcban lényegében ismeretlenek. Egy svájci egyetemista már csak az anyagi biztonság miatt is kiszámíthatóbb körülmények között tanulhat, mélyülhet el, mint egy olasz. Ez hatással van a hallgatók hozzáállására és érdeklődésére.

Mely magyar jogászokat, jogfilozófusokat ismeri, olvasta esetleg valamelyikük könyvét?
Sajnos nem, illetve Lukács György munkásságát valamelyest ismerem, ő Olaszországban meglehetősen ismert, a műveit lefordították. Az 1970-es években, a baloldali mozgalmak erősödése idején Lukács eléggé népszerű volt Olaszországban. A magyar gondolkodók műveinek megismerése kapcsán meglehetősen komoly akadály a nyelvi nehézség. A jogfilozófia annyiban egyébként is speciális, hogy nem az angol a lingua franca, hanem a német, ez Európában legalábbis a mai napig így van. A német filozófia európai bölcseletre gyakorolt hatása miatt a német nélkülözhetetlen, és az egyéb nyelvek, ide sorolom az olaszt is, csak másodlagosak, ha az adott mű nincs lefordítva németre, akkor sokkal kisebb a valószínűsége, hogy megismerik.

Milyen kapcsolata van az ELTE jogi karával?
Pontosan nem emlékszem, hogy mióta, de intenzív a kapcsolatom az Önök egyetemével. Akkor kezdődött, amikor Mezey professzor volt a dékán. Egy közös barátunk, Seelmann professzor révén ismertük meg egymást. A Seelmann professzorral közösen Filangieriről írt könyvünk kapcsán ismertem meg Mezey professzort. Filangieri felesége egyébként magyar volt, és amennyire tudom, a munkák egy részét le is fordította magyarra, amelyek ezért el is jutottak Magyarországra viszonylag korán.

Végezetül, milyen témákat ajánlana egy, a jogfilozófia iránt érdeklődő pályakezdő jogásznak?
Nyilván sok fontos téma van, amivel lehet, érdemes foglalkozni, de két témát ajánlanék különösen. Az egyik az emberi méltóság kérdése. Az összes jogállami, demokratikus alkotmány a legfontosabb alapjognak tekinti az emberi méltóság védelmét, de vannak különbségek a megközelítésben. Amennyire tudom, a magyar alkotmány például az élettől való önkényes megfosztás tilalmával kapcsolja össze a fogalmat. A másik téma a demokrácia kérdése. Mit jelent ma voltaképpen a demokrácia? Hogyan alakul a közvetlen és a képviseleti demokrácia viszonya? Svájcban a közvetlen demokráciának a népszavazások miatt nagyon régi hagyománya van, másutt ez nincs így – ez azonban csak egy kiragadott példa, a témának számtalan vetülete van, ezért kutatásra érdemes.