Hét területen vezet az ELTE a QS listán

2021.03.03.

A Quacquarelli Symonds 2021-es szakterületi rangsorában egyetemünk hazai viszonylatban az első helyre került az élettelen természettudományok, régészet, nyelvészet, biológia, pszichológia, matematika, illetve fizika és csillagászat területén.

Március 3-án hozták nyilvánosságra a Quacquarelli Symonds (QS) 2021-es szakterületi rangsorának eredményeit. A lista szerkesztői idén 157 országban 1453 felsőoktatási intézményt rangsoroltak, az értékelés során csaknem 14 millió publikációt vettek figyelembe. Az öt tágabb tudományterületen (bölcsészettudomány, mérnöki-technológiai tudományok, élet- és egészségtudományok, természettudományok, társadalomtudományok) belül 51 szűkebb tudományágban rangsorolták a világ egyetemeit.

A 2021-es szakterületi rangsorban az Eötvös Loránd Tudományegyetem az öt tágabb területből háromban szerepel, élettelen természettudományokban a világranglista 309., bölcsészettudományokból a 377. helyén, társadalomtudományokból pedig a 451–500-as kategóriában. Az ELTE 2021-es helyezéseit az alábbi táblázat mutatja részletesen:

Tudományterület/tudományág	Globális helyezés	Hazai helyezés
Bölcsészettudományok	377.	2.
Élettelen természettudományok	309.	1.
Társadalomtudományok és menedzsment	451–500.	3.
Régészet	151–200.	1.
Nyelvészet	151–200.	1.
Informatika	551–600.	2.
Mezőgazdaság és erdészet	301–350.	3.
Biológia	401–450.	1.
Pszichológia	251–300.	1.
Kémia	501–550.	2.
Matematika	301–350.	1.
Fizika és csillagászat	301–350.	1.
Jogtudomány	301–320.	2.

Az öt nagy tudományterületen az ELTE mellett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Central European University, a Corvinus Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem került be Magyarországról az idei szakterületi rangsorba.

Az élmezőnyben tavalyhoz képest nincs jelentős változás, a legjobban most is a Harvard és az MIT (Massachusetts Institute of Technology) teljesített, mindkét intézmény 12 területen szerzett első helyet, míg Oxford öt területen áll a lista élén. A kínai, orosz és szingapúri felsőoktatási intézmények átlagban jobban, a japánok – részben a kutatások és PhD-tanulmányok évtizedes alulfinanszírozottsága miatt – a korábbinál gyengébb eredményeket értek el. A vezető egyetemek főleg erős nemzetközi kapcsolatrendszerüknek és kiterjedt iparági együttműködéseiknek köszönhetik sikereiket, emellett (különösen Kína, Oroszország és Szingapúr esetében) jelentős, célzott állami források is hozzájárultak az eredményekhez – fogalmazott Jack Moran, a Quacquarelli Symonds szakterületi rangsorokért felelős szóvivője.

A QS a szakterületi listáin négy mutató alapján rangsorol. Ezek közül az első kettő a QS saját felmérésein alapul, amelyekben az intézmények szakterületeken szerzett hírnevét, elismertségét vizsgálják a világ kutatóinak és munkaadóinak körében. Harmadikként a tudományos publikációk idézettségi indexét mérik, a negyedik mutató pedig az úgynevezett Hirsch-index, amelyet 2013-ban vettek fel a mérési indikátorok közé. A QS a négy indikátort szakterületenként eltérő súlyozással veszi figyelembe.

A QS 2021-es szakterületi rangsorának eredményei területek és országok szerinti bontásban itt böngészhetők.

Az ELTE évtizedek óta a legmagasabban rangsorolt hazai felsőoktatási intézmények egyike, az egyetem hazai és nemzetközi rangsorokban elért eredményeiről ebben az összefoglalóban olvashat részletesen.