Hidrogeológusaink a tudomány szülőföldjén

2017.07.25.
Hidrogeológusaink a tudomány szülőföldjén
2017. június 26–28. között rendezték meg a Hidrogeológusok Nemzetközi Szövetsége Regionális Felszínalatti Vízáramlási Bizottságának (RGFC) és Kanadai Nemzeti Tagozatának szervezésében a Characterizing Regional Groundwater Flow Systems: Insight from Practical Applications and Theoretical Development című konferenciát a kanadai Calgaryban. A rendezvényen az ELTE oktatói és hallgatói is részt vettek.

Az ELTE Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúráját Mádlné Szőnyi Judit egyetemi docens, a professzúra és az RGFC elnöke, Tóth Ádám egyetemi tanársegéd, az RGFC titkára, a konferencia egyik szervezője és titkára, valamint Bodor Petra és Csondor Katalin PhD-hallgatók képviselték.

A konferencia magyar résztvevői: Tóth Ádám, Mádlné Szőnyi Judit, Tóth József (University of Alberta, a nevét viselő Professzúra megalapítója), Déri-Takács Judit (University of Alberta, egykori ELTE-hallgató), Csondor Katalin és Bodor Petra

A konferencia a közép-albertai prérin vezetett terepbejárással kezdődött: itt a résztvevők megismerkedhettek azzal a területtel, mely minden hidrogeológus számára fontos, hiszen innen indult el fejlődése útján a modern, áramlási rendszer szemléletű hidrogeológia az 1960-as években. A terepbejárás jelentőségét fokozta, hogy az elmélet megalkotója, Tóth József professzor is részt vett az eseményen. Maga is mesélt a kezdetekről, a felismerés folyamatáról a meglátogatott helyszíneken. Elsőként a Ghost Pine Creekhez jutottak el: a kis vízfolyás hozama vezetett el ahhoz a felismeréshez, hogy a kis vízgyűjtő teljes területén lehulló csapadékból táplált felszínalatti víz nem csapolódhat meg kizárólag a folyómederben, ahogy azt Hubbert korábban elképzelte. Gyakorlatilag ez a helyszín ihlette az egységmedence és a vízgyűjtő medence koncepcióját, s ez a szemlélet — a medencealapú megközelítés — az alapja a modern hidrogeológiának.

Tóth József profeszor a Ghost Pine Creek-nél (Alberta, Kanada)

A Mudspring Lake közelében a felszínalatti vízáramláshoz köthető jelenségeket figyelhették meg a kutatók: a szikes talajt és a hozzá kapcsolódó jellegzetes növényzetet, továbbá a kiáramlási területek sajátosságait, az ún. szappanlyukakat. A felszín felé áramló víz a kiáramlási területek alatt képes lecsökkenteni a szemcsék közötti feszültséget, aminek hatására a felszínen talajfolyósodást, szappanlyukakat tapasztalhatunk: a finomszemcsés képződmények és a víz elegye egy nagyon kis állékonyságú masszát képez, melyekbe az emberek és állatok beleragadhatnak.

Szappanlyuk Mudspring Lake közelében

Tóth József zárszavában a nemzetközi tudományos találkozót szakmailag sokszínűnek, színvonalasnak értékelte. Az eseményt a következő gondolattal zárta:

"The theory is very much alive and it is broadening", azaz "Az elmélet nagyon is él és terjeszkedik".