Hogyan befolyásolja a járvány az alvás minőségét Európában?

Az ELTE PPK Alváslaborjában személyes részvétellel nem tudnak műszeres méréseken alapuló kutatásokat folytatni a járvány idején, ugyanakkor már az első hullám alatt végeztek kérdőíves felméréseket. A kutatást Simor Péter, az ELTE Pszichológiai Intézet adjunktusa vezette, mellette Polner Bertalan, a BME Kognitív Tudományi Tanszék oktatója, Nagy Tamás, a ELTE Pszichológiai Intézet adjunktusa és belga, illetve spanyol kollégák vettek részt a munkában. Az eredményeket összefoglaló tanulmányt az alváskutatás legjelentősebb nemzetközi szaklapja, a Sleep közölte.

Az Alváslaborban jellemzően nem a komoly inszomniás panaszokkal küzdőket vagy más pszichés kórképeket mutatókat vizsgálják, hanem az egészséges emberek alvását. „A járvány maga, a fertőzés terjedésével és a halálozásokkal kapcsolatos fenyegető számadatok folyamatos követése, illetve

a szabadságunkat és a társas kapcsolatainkat jelentősen korlátozó intézkedések sajátos helyzetet teremtettek,

ami szinte kínálta magát a kutatásnak – mondja Simon Péter. – Várható volt, hogy mindez egészséges emberekben is szomatikus tüneteket vált ki, erősödnek a szorongásos tünetek, a hipochondriára kevéssé hajlamosakat is utoléri az úgynevezett nocebo-effektus, vagyis a rossz közérzet, gyengeség, száraz torok, enyhe köhögés tüneteit akkor is észlelhetjük magunkon, ha igazából semmi bajunk nincs, csak túl sokat hallunk a koronavírus okozta tünetekről. Emellett várható volt a szorongást keltő gondolatok eluralkodása is, az, hogy nem tudunk szabadulni ettől az alapvetően negatív témától és másra koncentrálni.”

A kutatók a járvány első hulláma alatt, 2020 áprilisában és májusában vették föl az adatokat, ami abból a szempontból is lényeges, hogy az első hullám idején még a mostaninál is kevesebb biztos tudásunk volt a járvánnyal és a vírus okozta betegség lefolyásával kapcsolatban, és ez fokozta a szorongást, illetve még nem alakultak ki azok az egyéni megküzdési stratégiák, amelyek segítenek átvészelni ezt az időszakot.

A kutatás módszertani újdonságát az adta, hogy az adatfelvétel során a kutatók nem retrospektív módon vizsgálódtak, vagyis nem arra kérdeztek rá a résztvevőknél, hogyan változott a korábbihoz képest az alvásuk, hanem éppen ellenkezőleg, két héten át figyelték az alvásminőséget a finom pszichés változások indikátoraként. Végül 166 egészséges felnőtt adatait elemezték 

„A kísérleti személyeknek közvetlenül elalvás előtt és ébredés után kellett kitölteniük a kérdőívünket, amely az alvásuk szubjektív minőségére, illetve a napközben tapasztalt enyhe pszichotikus és szomatikus tünetekre és járvánnyal kapcsolatos, nehezen kontrollálható, kínzó gondolatok (rumináció) jelenlétére kérdezett rá” – magyarázza a kutató.

Az eredmények megerősítették azt a korábban is sokak által kimutatott összefüggést, miszerint a rosszabb alvásminőség kedvezőtlenebb pszichológiai mutatókkal (például ruminációval és több testi tünettel) jártak együtt a kéthetes vizsgálati időintervallum alatt. Ennél is érdekesebb azonban az alvásminőség és nappali élmények időbeli összefüggése. Az alvásminőség ugyanis előre jelezte a napi nehézségeket: egy rosszabb éjszaka után a személyek negatívabb pszichológiai állapotról (pl. a koronavírus jellegzetes tüneteiről) számoltak be. Ez az időbeli együtt járás azonban a másik irányban nem jelentkezett, azaz a nappali tünetek nem jósolták be a következő éjszaka minőségét.

„Magunk is meglepődtünk azon, hogy az alvásminőség és a pszichológiai tünetek mennyire összekapcsolódtak a járvány kontextusával. Például

a napi halálozások száma együtt járt a szomatikus tünetek fokozott megjelenésével ugyanazon a napon,

és rosszabb alvásminőséggel járt együtt a következő éjszaka” – teszi hozzá Simor Péter.

A kutatás megerősítette: a túlzott médiafogyasztás, a stresszkeltő hírek nem a jó irányba hatnak. Érdemes tehát tudatosan kerülni a médiahasználatot elalvás előtt. Ugyancsak fontos faktor a jó alvás szempontjából a munka és a pihenés elkülönítése térben is időben is, ami a home office elterjedésével sokaknak nehézségbe ütközik. A kutató úgy véli, ha a fizikai lehetőségeink nem is engedik meg, hogy az éjszakai pihenés és a munkavégzés más-más helyiségben történjen, legalább a napi rutinokkal meg kell próbálnunk határt szabni annak, hogy az életünk különböző szférái teljesen összemosódjanak, és még este az ágyban fekve is az előző és a következő napi munkahelyi feladatok uralják a gondolatainkat.

Erre azért is szükség van, mert az alvás minősége előre jelzi a későbbi pszichés problémákat – hívja fel a figyelmet Simor Péter. „Ha sokasodnak a rossz éjszakák, akkor az előbb-utóbb pszichoszomatikus tünetek megjelenéséhez vagy pszichés zavarok kialakulásához vezethet. Természetesen nem lesz mindenki beteg, aki a járvány alatt nehezebben alszik el, de társadalmi szinten a tendencia egyértelmű: az alvásminőség romlása egyfajta előre jelzője a pszichés problémák felszaporodásának. Lehet, hogy a koronavírus okozta betegséget már jól fogjuk tudni uralni, de a lelki hatásai még mindig velünk lesznek” – mondja.

A tanulmányt itt olvashatja el az alváskutatás legjelentősebb nemzetközi szaklapjában, a Sleepben.

Simor Péterrel az ELTE PPK készített interjút a kutatásról.