Hogyan beszélnek az óvodások?
A nyelvfejlődési zavarok jellemző következményei a szociális és érzelmi problémák, tanulási zavarok, melyek hátrányosan érintik az életminőséget a serdülőkoron is túl, a súlyos következmények azonban korai felismeréssel és szakmai támogatással jelentősen csökkenthetők. A 2016-os – többek között az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar logopédus oktatói által kezdeményezett – jogi szabályzás bevezetése elsőként teremtette meg az általános, preventív szemléletű nyelvfejlődési szűrést Magyarországon. A 3 éves gyermekek szűrésének módszertani alapját a MacArthur-Bates CDI-III magyar adaptációja, a Kommunikatív Fejlődési Adattár 3. (KOFA-3) adta. A felmérés során szülői kérdőíveket vesznek fel a gyerekek aktuális nyelvhasználati-logopédiai jellemzőiről.
Kas Bence egyetemi docens, Jakab Zoltán habilitált egyetemi docens és Lőrik József c. egyetemi docens a KOFA-3 normatív vizsgálatát a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálattal közös kutatási projekt keretében végezték el: közel 1500, két és négy év közötti, magyar anyanyelvű gyermek adatait elemezték. A nyelvi fejlettség mutatóin kívül felmérték az alapvető demográfiai adatok, a születési és egészségügyi körülmények és a társadalmi helyzet hatását is.
Az eredmények összefüggéseket mutattak a kifejező szókincs, a morfoszintaxis (az alaktan és a mondattan) és a nyelvhasználat területeit mérő eredményváltozók esetében, például a választékos szókincs bonyolultabb nyelvhasználattal jár együtt. Az elemzések szerint az életkor és a szülők iskolai végzettsége szignifikáns hatással bír az összes fő eredményváltozóra, sőt az is látszott, hogy a lányok eredményei kissé magasabbak, mint a fiúké (ez nem meglepő, gyakran megjelenik a hasonló kutatásokban is.) A többi nyolc előrejelző tényező – beleértve a családi és a születéssel kapcsolatos tényezőket – egyike sem befolyásolta a nyelvi eredményeket a mintában.
Az eredmények összhangban vannak a KOFA-3 nyelvközi felméréseinek többségével, és alátámasztják az eszköz pszichometriai alkalmasságát 30 és 50 hónapos kor közötti gyerekek szűrésére. A közlemény az International Journal of Language & Communication Disorders című folyóiratban jelent meg.
Forrás: ELTE BGGyK