Hogyan érzékelik a kutyák az emberi arcot?
„Az arc kiemelt és különleges kategória az emberi agy számára. Másképp érzékeljük az arcokat, mint a mindennapi tárgyakat, például sokkal nehezebben ismerünk fel egy lefelé fordított arcot, mint egy lefelé fordított tárgyat.
Az embernél az arcok feldolgozásáért speciálisan erre érzékeny agyi területek és folyamatok felelősek.
Ez érthető is, ha arra gondolunk, hogy nálunk mekkora szerepük lehet azoknak az információknak, például egy szemvillanásnak, amelyek kizárólag az arcon jelennek meg. Sok állatfaj azonban az egész testét használja a kommunikáció során, gondoljunk csak a szőr vagy a tollak felborzolására. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az arcok a kutyák számára is különleges jelentőségűek-e. A témában folytatott korábbi fMRI kísérletek alapján ez nem volt egyértelmű, sok minden függ a tesztek pontos körülményeitől, és az eredményeket is eltérően magyarázták a kutatók” – mondja Szabó Dóra, a cikk első szerzője.
A kísérletekben részt vevő családi kutyák elvégezték a több hónapot igénylő, a kutatócsoport által kifejlesztett tréninget. ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a kutyák ébren is sikeresen vizsgálhatók legyenek funkcionális MRI-vel.
A négylábúak arcokra adott agyi reakcióit a kutatók két fMRI kísérletben vizsgálták. Az elsőben a kutyáknak élőben mutatták egy ember arcát (a fej körvonala, tehát a fülek, áll, haj stb. nem volt látható) és egy azonos alakú, egyszínű felületet, majd összehasonlították a két ingerre adott agyi aktivitást. A második kísérletben szigorúbb kontrollt alkalmaztak, az élőben is bemutatott arcokat ugyanezen emberekről készült fotókkal és az ezekből alkotott összekevert mozaikos képekkel hasonlították össze. Így biztosították, hogy a képek színe, világossága és komplexitása is hasonló legyen.
Míg az első kísérletben több agyterület is nagyobb aktivitást mutatott az élő arc bemutatásakor, ez a preferencia a második kísérletben, amikor az alacsony szintű vizuális jellemzőkre is kontrolláltak, nem volt megfigyelhető. „Ebben a kísérletben
nem találtunk olyan speciális agyterületet kutyákban, amely kiemelten érzékeny lenne az arcokra."
„Ez volt az első olyan agyi képalkotó tanulmány, amely ezt a jelenséget úgy vizsgálta, hogy közben kontrollált az ingerek körvonalára és egyéb alacsony szintű vizuális jellemzőire is. Az eredmény összhangban áll a korábbi viselkedéses vizsgálatokkal is, amelyek szerint a kutyák speciális képzés nélkül nem képesek arc alapján kiválasztani a saját gazdájukat sem, ha nem láthatják a fej körvonalait” – foglalja össze Andics Attila, a tanulmány vezető szerzője.
A kutatás támogatói a European Research Council (ERC), a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programja, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzeti Agykutatás Program és az Eötvös Loránd Tudományegyetem.
A tanulmányt a Frontiers in Behavioral Neuroscience című folyóirat közölte. Szerzői Szabó Dóra, Gábor Anna, Gácsi Márta, Faragó Tamás, Kubinyi Enikő, Miklósi Ádám és Andics Attila.
Forrás: ELTE TTK Etológia Tanszék