Hogyan írjunk kedvcsináló szcenáriót a tananyagaink felvezetéséhez?
A szcenárió rövid kis történet, egy narratíva, aminek középpontjában egy (vagy több) személy áll, aki(k) valamilyen kihívással, kérdéssel, dilemmával szembesül(nek). Ez a személy akár a hallgatónk is lehetne, vajon mit tenne az adott helyzetben? Valószínű, hogy a választ ő sem tudja kapásból, de ha a tananyaggal megismerkedik, könnyedén meg tudja válaszolni majd. Fontos, hogy nem “iskolás” kérdés van elhelyezve a szcenárióban, hanem olyan, ami tényleg ebben a formában (vagy hasonlóban) találhat meg minket. Nem biztos, hogy tartalmaz szakkifejezéseket, inkább a hétköznapok világával van kapcsolatban.
Ha a tanulási folyamatban nem csak problémákat dolgozunk ki, de meg is személyesítjük, a részleteket pedig érzékletessé tesszük, a résztvevők kíváncsiak lesznek. Szívesen olvasunk történeteket, használjuk ki ezt! Az ilyesfajta történeteket a szakirodalom szcenárióknak is nevezi (Ehlers, 2011), és általában egy szereplő szemszögéből mutat be valamely helyzetet, problémát. A szcenáriók lehetnek képzeletbeliek, kitalált alakokkal, de lehetnek megtörtént esetek – talán éppen velünk estek meg.
Az esettanulmány a szcenáriónál jóval kidolgozottabb műfaj, a szcenárió felvázolásával inkább csak a hangulat megteremtésére, a gondolatok témára fókuszálására vállalkozunk; mindemellett azért kapcsolódhat hozzá megvitatás, továbbgondolás is egy fórumban vagy feladatban is. Kérhetjük a résztvevőket, hogy
- gyűjtsenek ötleteket a főhős problémájának megoldására
- próbálják megérteni a problémáját, feltérképezni a háttérben lévő okokat, vagy hiányos információk esetén írjanak kérdéseket, amelyek ezt a célt szolgálhatják
- különböző nézőpontokból, szerepekből segítsenek átgondolni egy-egy alternatívát
- dilemma esetén írjanak érveket és ellenérveket, így segítsék a döntéshozatalban
- ajánljanak neki példákat, precedenst, tájékozódási pontokat
A szcenárió esetén egy pár sornál nem is kell több. Lehet belevinni humort, egyedi stílust, tartozhat hozzá grafika, rajz a szereplőkről. A tartalomoldalon vizuálisan elkülönülhet a törzsszövegtől különböző betűszínnel vagy betűtípussal, keretes szövegként, valamilyen háttérrel. Az alábbiakban néhány példát hozunk a szcenárió műfajának illusztrálására. Köszönet oktatóinknak, akik hozzájárultak a közzétételükhöz.
Ehlers, U. (2011): Qualität im E-Learning aus Lernersicht. Wiesbaden: VS, Verl. für Sozialwiss.
Példák szcenáriókra
Kugler Nóra (ELTE BTK): Megfigyelés - értelmezés - motivációkereséstárgy: Magyar grammatika
tananyag: 1. szórend, inverzió v. inverz szórend; 2. igekötő, lexikalizálódás
Péter és János azon vitatkoznak, hogy mondják-e azt az emberek, hogy nem folyásol be, és ha igen, miért teszik ezt. Már megnézték ezt a gyakori kérdések között is, de egyik válasz sem volt megnyugtató. Mit tehetnek ebben a helyzetben, ha valós adatokhoz akarnak jutni? Milyen szempontok alapján tudják értelmezni az adatokat?
Gönye Zsuzsanna (ELTE-SEK): Nincsen jegyetananyag: Értékelési módszerek és technikák
Anna a 7.c-ben tanít matematikát. Az osztályban az egyik tanuló, Peti sosem jön be akkor, ha matematikából dolgozatot írnak. Ha előre be nem jelentett dolgozatra kerül sor, akkor pedig fogja magát, és kimegy az osztályteremből. Így eddig nincs egyetlen dolgozatjegye sem. Mit tehetne Anna?
tárgy: A játék pszichológiája és pedagógiája
tananyag: Bevezetés
Anikó és Gergő izgatottan várják gyermekük megszületését. A babaholmi beszerzésekor arra is gondolnak, játékokra is szüksége lesz majd a kis születendőnek. A szülést követően a család jól alkalmazkodik. Anikó és Gergő is sokat foglalkoznak Anna babával, aki szépen gyarapszik. Annácska nő- nődögél, aztán egy nap a szülőkben megfogalmazódik a megfigyelés: - Nem játszik, vagy nem úgy játszik, ahogy elképzeltük. Mi lehet az oka?