Hogyan lehet eligazodni a blokklánc világában?
A DigitalTech EDIH az Európai Unió európai digitális innovációs tudásközpontjainak magyarországi tagja, ingyenes képzésekkel és tanácsadási szolgáltatásokkal támogatja a hazai kkv-szektort, hogy a vállalkozások digitális megoldások alkalmazásával növeljék versenyképességüket, hatékonyabbá tegyék működésüket. Kurzusain a szakértők a legkorszerűbb technológiákról nyújtanak tájékoztatást, a gyakorlatba gyorsan átültethető információkkal segítve a résztvevőket. A konzorciumnak tagja az ELTE Informatikai Kar is.
A Data-EDIH projekt célja, hogy támogassa a hazai kis- és középvállalkozásokat és a közszféra szereplőit digitális érettségük javításában. Általános fókusza az adatszolgáltatás, míg ipari fókusza az egészségipar (one health). A Biztonságkritikus nemzeti szolgáltatások és ipari infrastruktúrák védelme kiberbiztonsági, technológiai és szabályozási eszközökkel TKP-projektben a kormányzati, a pénzügyi, az ipari és a szolgáltatási szektorok védelmét elősegítő informatikai alapú megoldások fejlesztésével foglalkoznak.
Az április 19-i képzést Lágymányoson az ELTE szakértői tartották, a programon a blockchain (blokklánc) technológia legújabb trendjei, üzleti jelentősége és alkalmazhatóságának szempontjai kerültek a fókuszba. Simon Thompson kutatóprofesszor, az ELTE díszdoktora a blokklánc-alkalmazások tanúsításáról és auditálásáról adott elő. Beszélt a biztonság különböző szintjeiről, a szabályozás nehézségeiről, és beavatta a közönséget a jelenleg zajló kutatásokba is.
A technológiára a jogászvilág úgy tekinthet, mint egy kommunikációs csatornára – mondta el Menyhárd Attila, az ELTE Polgári Jogi Tanszék egyetemi tanára, a a TKP 2021 projekt jogi kutatója. – A blokklánc nagy előnye, hogy a bankok és más piaci szereplők között valós idejű kommunikációt tesz lehetővé.
Báldy Péter, a ELTE ÁJK Jogi Továbbképző Intézet igazgatóhelyettese, aki szintén a TKP 2021 projekt kutatója adatvédelmi kérdésekkel foglalkozottt. Nagy kihívást jelent, hogy ha valaki publikus blokklánc eszközt akar fejleszteni, akkor tömérdek pénzt és időt kell arra fordítania, hogy jogilag támadhatatlan legyen – jelezte. – Az Európai Unió GDPR irányelveinek alkalmazhatósága a technológia esetében nagyban függ többek között az adattárolás lokációjától és például a megváltoztathatatlanság elvétől is.
Tarcsi Ádám, az ELTE Adattudományi és Adattechnológiai Tanszék oktatója, a Data-EDIH projekt szakmai vezetője szerint a blokkláncra úgy érdemes tekinteni, mint egy adatbázisra, amely a CRUD (create, read, update, delete), azaz a létrehoz, módosít, töröl, olvas parancsokkal kezelhető, mindezek mellett pedig igazak rá a Big Data rendszerek kapcsán felmerülő kihívások (mint a mennyiség, sokféleség, időbeliség stb.) is.
A rendezvény délután kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott, amelyen Czeglédi Tamás, a Blockchain Koalíció Nemzetközi Munkacsoport vezetője, Wéber Dániel, a Solar Punk Ltd vezető menedzsere, valamint Brezovszki Máté, a Perfinal Technologies Zrt. ügyvezető igazgatója vettek részt, a beszélgetést Kalocsai Kornél, a Blockchain Magyarország Egyesület elnöke moderálta.
Mint elhangzott, a blokklánc kezdeti ígérete 10-15 évvel ezelőtt az volt, hogy hatására teljesen megváltozik majd az IT szektor, a valóságban azonban ennél jóval több történt. Hazánkban jelenleg nincs egyértelmű szabályozás és iránymutatás a technológia használatát illetően. Az EU meglévő blokklánc-hálózata mutathat irányt a tagállamoknak, segítheti az egységes szabályozást.
A program networkinggel zárult, ami további érdekes kérdések felvetésére is lehetőséget adott.
