Hogyan működnek a koronavírus elleni vakcinák?

2021.03.22.
Hogyan működnek a koronavírus elleni vakcinák?
A védőoltások által kiváltott immunválasz kialakulását és későbbi hatását mutatja be a Magyar Tudományos Akadémia animációja, amely Erdei Anna, az ELTE TTK immunológus egyetemi tanárának irányításával készült.

Mára a járvány elleni hatékony védekezéshez többféle védőoltás vált elérhetővé, melyek működése eltérő alapelvekre épül, azonban az általuk kiváltott immunreakció, amely felkészíti a szervezetet a későbbi vírusfertőzés elleni védekezésre, megegyezik. Mint a videóban elhangzik, a legmodernebb típusú vakcinák nem tartalmaznak „egész vírust, csupán a vírus egy fontos alkatrészének, az úgynevezett tüskefehérjének tervrajzát”. Az oltással csak ezt a tervrajzot, „egy rövid RNS-darabot” juttatnak be a szervezetbe. Ez a kis darab az izomba juttatva beindítja a tüskefehérjék gyártását, később pedig lebomlik.

A hagyományos alapokra épülő vakcinák ugyanakkor egy elölt, gyengített, ám teljes vírust juttatnak a testbe. A kulcsszerep itt is a tüskefehérjéé, hiszen a tüskefehérjét a testben található dendritikus sejtek idegen anyagként mutatják be a „testszerte járőröző segítő T-sejteknek”. Mindegyik esetben ezek az úgynevezett segítők „riasztják” a szervezet immunválaszának két fő végrehajtóját, az ölő sejteket és az ellenanyagtermelő sejteket. Az ellenanyagok beborítják a testbe bejutó koronavírust, így meggátolják, hogy az a sejtfalhoz tudjon kötődni és így fertőzést okozzon.

A védőoltás legfontosabb eredménye az immunmemória kialakulása, ezért a beoltottaknál a koronavírus-fertőzés következtében betegség nem alakul ki, ha pedig (az esetek kb. 10%-ában) mégis, az is jóval enyhébb lesz, mint vakcina nélkül.

Forrás: MTA / ELTE TTK