Hogyan nevet egy robot?
„Már most találkozhatunk emberekkel együttműködő robotokkal, ám szerepük a jövőben csak bővülni fog. Az ismertebb robotikai kutatásokból kiindulva azt hihetnénk, a segítő robotok például az emberekhez hasonlóan néznek majd ki, mozognak és beszélnek, de ez kevéssé valószínű. Ehhez egyrészt technológiailag még rengeteget kéne fejlődni – a filmekben látott szuperrobotok csak a fantázia szüleményei –, másrészt az embert mintázó robotok inkább viszolygást, félelmet válthatnak ki épp azokban, akiknek segíteniük kéne. Csakúgy, mint egy emberszerű, de nem emberként viselkedő zombi.
A robotokra inkább külön fajként kellene tekinteni, és ennek megfelelően alakítani a kommunikációjukat”
– mondja Gácsi Márta tudományos főmunkatárs, a kutatás vezetője.
Azt gondolhatnánk, hogy emberként elsősorban beszéddel kommunikálunk, de érzelmeinket sokszor szavak nélkül fejezzük ki. Az olyan érzelemkifejezések, mint például a nevetés, lehetővé teszik, hogy kultúrától függetlenül, tanulás nélkül is felismerjük egymás érzéseit. Ugyanakkor az érzelmi jelzések nemcsak az emberre jellemzők, hanem az állatokra is.
Az ELTE Etológia Tanszék, a BME Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport kutatói arra keresték a választ, hogyan lehetne robotok számára olyan mesterséges hangokat létrehozni, melyekkel az állatokhoz hasonlóan ők is szavak nélkül kifejezhetnének érzelmeket. Az etorobotika (az állati viselkedés kutatásával foglalkozó tudományterület) többek között ennek a lehetőségeit kutatja biológiai alapokon nyugvó kommunikációs jelzések létrehozásával.
„Ahogy egyes állatfajok is sajátos, fajra jellemző hangokat adnak ki, a robotok számára is érdemes olyan jellegzetes, hozzájuk tartozó hangokat kifejleszteni, amelyekkel az emberek utánzása nélkül kifejezhetik az érzelmeiket – teszi hozzá Miklósi Ádám, az Etológia Tanszék és az MTA-ELTE kutatócsoport vezetője.
A kutatók a mesterséges hangok létrehozásakor az emberek és az állatok hangadásaiban egyaránt megtalálható biológiai szabályszerűségeket vettek alapul. "Nemcsak emberi hangokból tudunk könnyen következtetni arra, mit érezhetnek a hangot kiadók az adott pillanatban – ugyanez igaz sok más szárazföldi emlősre, például a malacokra és a kutyákra is. Ezeknél az emlősöknél a hangadás módja és a hangképzőszervek alapvetően megegyeznek, így
hasonló érzelmi állapotok kifejezésére hasonló hangtani tulajdonságokkal rendelkező hangok szolgálnak.
Például a magas alapfrekvenciájú hangokat intenzívebbnek, míg a rövid hangokat pozitívabb érzelmi töltetűnek értékelik az emberek” – magyarázza Korcsok Beáta PhD-hallgató, a cikk első szerzője.
A hangmagasság és a hanghossz változtatásával és több, állati hangadásra jellemző paraméter hozzáadásával a kutatók közel 600 mesterséges hangot hoztak létre, melyek az egyszerű gépi pittyegéstől kezdve az emlős hangképzés működését modellező komplex hangokig terjedtek. A hangokat a kutatás több mint 230 önkéntes résztvevője online kérdőívben értékelte. Arra a két egyszerű kérdésre kellett válaszolniuk, hogy a hallott hang kiadója milyen (pozitív vagy negatív) érzelmi és mennyire felfokozott állapotban lehetett.
„Az emberek az általunk létrehozott mesterséges hangok értékelésekor is az állati és emberi hangoknál megfigyelt egyszerű szabályszerűségeket követték. A rövidebb hangok sorozatait pozitívabbnak, a magas hangokat pedig intenzívebbnek értékelték a hangok biológiai komplexitásától függetlenül. Ez alátámasztja azt a korábbi elképzelést, hogy
a kutatásban vizsgált érzelemkódoló szabályszerűségek nagyon ősiek lehetnek.
Az, hogy még a legegyszerűbb, csipogásszerű hangokban is képesek vagyunk érzelmet felismerni, arra utal, hogy ezek a szabályok fajtól függetlenül működnek, és a szárazföldi emlősök nemcsak hasonló módon adják ki a hasonló érzelmeket kifejező hangokat, hanem a hangokat feldolgozó neurális folyamatok is hasonlóak lehetnek” – mondja Faragó Tamás, az ELTE kutatója.
A létrehozott hangok hatását a kutatók hamarosan saját fejlesztésű szociális robotjuk, Biscee segítségével valós élethelyzetekben is vizsgálni fogják.
Forrás: ELTE TTK