Hogyan tanulnak az idegsejtek a Petri csészében?

Az idegrendszeri folyamatok megértésében nagy segítségünkre vannak a valóságot egyszerűsítő modellrendszerek, amelyeket nem csak számítógépekkel, hanem a laborban is létrehozhatunk. A Petri csészébe kiültetett, az agyszövetből származó sejttenyészetekben fejlődő sejtek egymással funkcionális hálózatot alakítanak ki, amelyeket heteken vagy akár hónapokon keresztül is vizsgálni tudunk. Így az idegrendszerben zajló sejtszintű változások jelentős részét az élő állati agyban végzett kísérletek helyett jóval egyszerűbben és könnyebben tudjuk nyomon követni, és az egyes betegségek során lejátszódó eseményeket is modellezni tudjuk. 

A neuropszichiátriai és idegrendszeri betegségek (pl. Alzheimer kór, Parkinson kór, epilepszia, demencia, agyi érkatasztrófa [stroke]) kezelésére a fejlett országokban igen nagy összegeket fordítanak, de sok esetben még mindig hiányzik a hatékony terápia. A poszttraumás stressz szindróma (PTSD) is egyike azon betegségeknek, ahol a kórkép hátterében álló molekuláris változásokat csak részleteiben ismerjük és a gyógyszeres terápia csak a betegek kis százalékában hatékony. Az előadás egy kísérletsorozat segítségével szemlélteti, hogy a Petri csészében nevelt idegsejtek hogyan tanulnak és miként lehetnek alkalmasak arra, hogy a PTSD kialakulásában szerepet játszó új molekuláris útvonalakra fényt derítsünk.

Az ELTE Biológiai Intézete által, nem csak középiskolásoknak szervezett „Élő adás” ismeretterjesztő sorozat a biológia különféle ágai között kalandozik, célja a legizgalmasabb és legújabb kutatási eredmények, és a megválaszolatlan nyitott kérdések bemutatása. A biológia robbanásszerűen fejlődő tudománya egyre több részletet tár fel előttünk: az élőlényeket alkotó molekulák rejtett világától a sejtek és az egyedek szintjén át egészen a fajok sokaságából felépülő életközösségekig.

Facebook