Hogyan tervezzünk oktatóként interaktív, hallgatóközpontú előadásokat?
Előadás - mit jelent számomra?
A távolléti oktatást követően sokan (szerintünk jogosan) megkérdőjelezik a nagy létszámú előadások előadóteremben való megtartásának relevanciáját. Miért nem lehet online vagy e-learning tananyagként elérhető az előadás, mikor 90 percen át úgyis az oktató beszél, mialatt a hallgatók pedig szó szerint hallgatnak? Ha már tartottunk előadást, úgy érdemes átgondolni: mennyire törekedtünk arra, hogy bevonjuk a hallgatókat is az órába? Integráltunk-e olyan tevékenysége(ke)t, ami által a hallgatók is aktív részesei lehettek az óra alakulásának? Ha kevésbé tudunk ilyen alkalmat feleleveníteni, vagy most fogunk először előadást tartani, akkor ez a cikk nekünk szól.
Interaktív előadás mint műfaj
Az interaktív előadás során az oktatók valamilyen aktív intellektuális tevékenységbe vonják be a hallgatókat, akik ezáltal az óra aktív résztvevőivé, alakítóivá válnak. Egy interaktív előadás során az oktató bizonyos pontokon megszakítja az előadást annak érdekében, hogy a hallgatók olyan tervezett tevékenységekben vegyenek részt, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy közvetlenül a tananyaggal dolgozzanak, ismerkedjenek meg vagy éppen ismereteiket mélyítsék el, összefüggéseket értsenek meg, alkalmazzák az előadás során megismert/megtanult ismereteket. Ez az elkötelezettség fenntartja a hallgatók figyelmét, és megfelelő tudásalapot ad a következő előadás anyagának megértéséhez, támogatva az egymásra épülés megvalósulásának hatékonyságát.
Az oktató kezdheti az előadást rögtön egy interaktív elemmel, felkeltve a hallgatók figyelmét, megnyerve elköteleződésüket, motivációjukat. Ezt követhetik további, különböző interaktív elemek, megtörve az oktató előadását. Az előadás részekre bontása nemcsak a hallgatók bevonása érdekében ideális, de ezek a tevékenységek azt is lehetővé teszik, hogy a hallgatók azonnal alkalmazzák a tanultakat, s oktatóként rögtön visszajelzést kapjunk arról, hogy a hallgatók megértették-e a tananyagot.
Hogyan készüljünk elő egy interaktív előadás megtartására?
Fontos az előkészítés: egy interaktív elemeket magában foglaló előadáshoz nem csak a tudatos pedagógiai tervezés elengedhetetlen (mit, miért, milyen célból), hanem szükséges előzetesen tájékozódnunk az adott tanterem fizikai adottságaival, technikai felszereltségével kapcsolatosan is. Például jó megtudni, hogy van-e biztos internetelérés (wifi) a teremben (ha nincs vagy nem elég erős, akkor a hallgatóknak párokban, csoportokban érdemes bekapcsolódni az órába okoseszközeik által)? Van-e projektor, működik-e? Tudom-e csatlakoztatni hozzá a saját számítógépem? Működnek-e az asztali gépen azok az online felületek, amiket használni szeretnék? Amennyiben minden adott egy digitális eszközökkel támogatott interaktív óra megvalósításához, úgy csak a fantáziánk szabhat határt!
Interaktív előadást támogató digitális megoldások
Azt, hogy milyen interaktív tevékenységet alkalmazunk az előadás során, elsősorban az adott kurzushoz és adott óra tanulási céljaihoz illeszkedően érdemes kiválasztani. A következő cikkekben három lehetséges pedagógiai cél kapcsán mutatjuk be, hogy - többek között - milyen lehetőségek állnak rendelkezésre ezek eléréséhez:
- Ráhangolódás az előadás témájára, a hallgatók figyelmének felkeltése és fenntartása, előzetes ismeretek feltárása (javasolt felületek: Mentimeter, Kahoot)
- Az előadás ismeretanyagának elmélyítése, a tanultak alkalmazása (javasolt felületek: Google Docs, Kialo Edu, Padlet, Mindmeister)
- A hallgatók előadással/órával kapcsolatos reflexióinak megismerése, a tanultak ismétlése, gyakorlása (Google Jamboard, Mentimeter, Padlet)
Interaktív előadást támogató segédanyagok, jó gyakorlatok (angol nyelven):
- Pedagogy in Action - Interactive Lecture Examples
- Rutgers Univeristy - Interactive Lecture Strategies
- Harvey F. Silver and Matthew J. Perini (2010):The Interactive Lecture
- Central Michigan University - Curriculum and Instructional Support: Interactive Lecture