Húsz éve az Európai Unióban

A Herman van Rompuy által "permakrízis"-nek nevezett jelenség okán Belgium a védelem, erősítés és felkészülés mottóval vette át a soros elnökséget 2024 januárjában, ahol a védelem az állampolgárok, a cégek, a határok, az uniós értékek, valamint a jogállam és demokrácia védelmét takarja, az erősítés a versenyképesség, a belső piac, a zöld és digitális ipari transzformáció, a szociális és egészségügyi rendszer, illetve a védelmi stratégia erősítésére utal, a felkészülés pedig a közeljövőben csatlakozó tagországok és a kontinens előtt álló globális kihívások miatt az EU belső működésének reformját jelenti. Erről Jeroen Vergeylen, a Belga Királyság magyaroszági nagykövete beszélt a nyitóünnepségen.

A diplomata szerint a 2004-es bővítés a II. világháború utáni Európa legnagyobb sikertörténete, amely a 2007-es hullámmal együtt egy erősebb, biztonságosabb és prosperáló Európát eredményezett, a következő évek bővítései pedig geostratégiai befeketetések a béke, biztonság, stabilitás és fejlődés érdekében. Jeroen Vergeylen leszögezte: az EU-nak felül kell vizsgálnia, és ahol szükséges, át kell alakítania a politikáját, intézményi mechanizmusait és kölségvetési folyamatait, hiszen – ahogy az Unió alapító atyjaként számon tartott Jean Monnet fogalmazott:

az EU a folyamatos krízisekre adott megfelelő válaszokon keresztül fog felépülni.

A nagykövet üdvözölte, hogy társszervezői lehettek a konferenciának és hogy az esemény az ELTE-vel közösen valósulhatott meg, amely egyetem nem csak Magyarországon és Belgiumban,  de egész Európában és azon túl is a tudományos minőség és kiválóság szimbóluma.

Történelme során az Európai Unió a gazdasági visszaeséstől a migrációs kihívásokig számos olyan válsággal nézett szembe, amelyek próbára tették rugalmasságát és alkalmazkodóképességét, e kihívásoknak köszönhetően az EU bebizonyította, hogy képes a bővítésre és az átalakulásra, hozzájárulva egy összetettebb és szorosabb unió kialakulásához – fogalmazott köszöntő beszédében Borhy László. Az ELTE rektora hozzátette: bízik benne, hogy a mostani konferencia a gondolkodás, az innovatív ötletek és az együttműködés platformjaként szolgál majd.

Nagy szükségünk van erre a tudományos vitára, különben nem leszünk képesek megválaszolni az EU természetével és jogi kereteivel kapcsolatos alapvető kérdéseket – mondta el Bóka János európai ügyekért felelős miniszter, aki beszédében kifejezte elkötelezettségét aziránt, hogy az EU a jogszabályok közössége helyett egyre inkább értékalapú közösségként működjön, valamint, hogy az uniós hatáskörök érvényesítésével szemben nagyobb hangsúlyt kapjon a tagállami hatáskörök védelme. A miniszter szerint az uniós szerződéseknek szigorú kereteket kell szabniuk a mégoly erős tagállami és intézményi szándékoknak is.

Magyarország azért csatlakozott az európai nemzetek családjához, mert hazánk szabadsága, biztonsága és jóléte hosszú távon csak az Európai Unión belül biztosítható – mondta köszöntő beszédében Sonnevend Pál. Az ELTE ÁJK dékánja szerint az elmúlt két évtizedben azonban az EU olyan válságokkal szembesült, amelyek képesek megingatni az integráció alapjait. Bár a válságok kezdetén úgy tűnhetett, hogy az Unió nem rendelkezik egyértelmű kompetenciákkal a kihívások kezeléséhez, bizakodásra adhat okot az EU ellenálló- és alkalmazkodóképességével kapcsolatban, hogy kreatív jogi megoldásokkal mégis sikerült meghozni a szükséges intézkedéseket, mivel az alapító szerződések biztosították az ilyen intézkedésének bevezetésének kereteit – fogalmazott.

A konferencia kiemelt előadója Koen Lenaerts, az Európai Unió Bírósága elnöke, valamint Daniel Calleja Crespo, az Európai Bizottság Jogi Szolgálatának vezetője voltak. Az eseményen az európai jog tudományának legismertebb európai művelői vitatták meg az elmúlt évtizedek és a jelen időszak legfontosabb válságainak hatását az uniós jog fejlődésére. A 2008–2009-ben zajlott pénzügyi krízis hatásairól, a jogállamiság és a demokratikus működés változásairól, a belső piac területét ért impulzusokról, és az Ukrajnát ért agresszió következményeiről tartott vitaindító előadásokat két-két felkért hozzászóló egészítette ki, így lehetőség adódott az előre megadott témák széles körű megtárgyalására. A konferenciát a résztvevők szekciómunkával zárták, ahol szűkebb körben az alkotmányjog, a büntetőjog, a polgári jog és a belső piac jogának magyar és külföldi szakértői közösen értékelhették a jogterületüket érintő legjelentősebb változásokat.

Forrás: ELTE ÁJK