Így változott a boldogságszintünk a Covid alatt
A magyarok boldogságszintjét a 2020. április 1. és 2021. március 15. közötti időszakban vizsgálták Oláh Attila, az ELTE PPK professor emeritusa vezetésével, az adatok matematikai statisztikai elemzését Vargha András végezte el. Ennek az időszaknak az egész társadalmat érintő jellemzője a koronavírus-járvány megjelenése, ezért ez a térkép a COVID fenyegetettségében élő Magyarország Boldogságtérképeként tekinthető.
A vizsgálatok szerint az elmúlt egy évben minimálisan, de nem szignifikánsan csökkent a globális jóllét szintje a 2019-ben mért értékhez képest, régiónként azonban eltérő tendencia figyelhető meg. A Dél-Dunántúlon, az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon jelentősen csökkent a boldogságszint, a Nyugat-Dunántúlon és Közép-Magyarországon viszont nőtt. Megyék szintjén Hajdú-Bihar, Békés és Somogy megyében csökkent a jóllét szintje, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Vas megyében emelkedett.
Magyarország legboldogabb városa Szombathely lett, szoros versenyben került a második helyre Nyíregyháza, amely 2019-hez képest ugyancsak jóllétszint-növekedést mutat. Jelentősen nőtt a lakosság jóllétszintje Budapesten is.
A felmérésből kiderült, hogy a nők boldogabbak a férfiaknál, a jóllétszint azonban mindkét csoportban stagnál 2019 és 2021 között. A 36–50 év közötti korcsoportban szignifikánsan nőtt, a 65 év fölöttieknél és a 18–25 évesek körében ugyanakkor csökkent a jóllétszint. A családi állapot szerinti elemzésből az olvasható ki, hogy az egyedülállók és a kapcsolatban lévők körében csökkent a boldogágszint, a házasok esetében ugyanakkor mérsékelten emelkedett. A gyermekes családokban a testi-fizikai állapot megítélése romlott, a pozitív élmények aránya viszont nőtt a három vagy több gyermeket nevelőknél. Kevésbé érzik magukat boldognak az általános és a középiskolát végzettek, a munkanélküliek és a közmunkások, illetve az önmagukat szegénynek és az önmagukat gazdagoknak tartók is.
Az eredményekből jól látszik, hogy a mostani felmérésben a jóllétszint értékek szóródása nagyobb. Ez azért lehet, mert
a magyar lakosság csaknem egyharmada eredményesen küzdött meg a járványhelyzet okozta nehézségekkel.
A lakosság szintén harmadánál ugyanakkor jelentős boldogságszint-csökkenésre utaló válaszokat regisztráltak.
A tesztet kitöltők csaknem 35 százaléka 2021-ben a globális jóllétszint növekedéséről számolt be, 35 százalékuk ugyanakkor a pozitív mentális állapot szintjének, az érzelmi, szociális, pszichológiai és spirituális jóllétnek a romlását jelezte.
A 2020-2021-es térkép megrajzolásához a korábbi években már alkalmazott sztenderdizált, pszichometriailag hiteles kérdőívekkel mérték fel a magyar lakosság jóllétszintjét, mentális egészségét és pszichológiai immunitását. A vizsgálatban 2019–21-ben 10. 912, 18–92 éves férfi és nő vett részt Magyarország 1532 településéről.
Forrás: ELTE PPK