Ilyen volt Szantorini késő bronzkori domborzata
Szantorini a késő bronzkorban védett, belső kis öböllel rendelkezett, ami kiváló hajózási, kereskedelmi központtá tette. Akkoriban a krétai civilizáció északi bástyája volt, déli részén a fővárossal, Akrotirivel, ám 3600 éve e település – akárcsak számos más kisebb-nagyobb házcsoport, épületegyüttes – szinte nyomtalanul elpusztult a vulkánkitörésben, amely a domborzatot 30–50 méter vastag tufaréteggel fedte be.
A természeti katasztrófa véget vetett a szigeten a minószi kultúrának, és gyökeresen átszabta a morfológiai képet is. A hatalmas mennyiségű magma távozása a sziget központi részének beszakadásával járt, létrehozva a mai öblöt, mely jóval nagyobb, mint a késő bronzkori volt.
Szantorini, ahogy még senki sem látta: így nézhetett ki a sziget a nagy minószi kitörés előtt.
A vulkanológusok a robbanásos kitörés nyomán lerakódott tufaanyagból fotóstatisztikai és geokémiai elemzéssel állapították meg, hogy annak mekkora hányadát képezi a felrobbant és teljesen megsemmisült belső szigetnek, illetve a sziget többi részének a törmelékanyaga. Az összegzés szerint a kapott arányok nagy pontosságúak, a sziget méretének rekonstrukciója azonban attól is függ, mennyi volt a kirobbant tufatömeg teljes térfogata. Ezt már nehezebb megbecsülni, mert a törmelékanyag jelentős része a tengerszint alatt rakódott le.
A kutatók két forgatókönyvvel számoltak: az egyik esetben kisebb tufatérfogattal, amelyből kiindulva a felrobbant szigethányad csaknem 10 köbkilométernyit tesz ki, a másik esetben a legtöbb kutató által javasolt mintegy 120 köbkilométer tufatérfogattal, melyből 17 köbkilométer jut a késő bronzkori Szantorini felrobbant részeire. Jelenleg az utóbbi modell tekinthető a legvalószínűbbnek, és összhangban áll az újabb régészeti eredményekkel is. A kitöréskor történt topográfiai változásokat is elemezték, a változásokat pedig digitális domborzatmodellen mutatták be.
A szakemberek szerint a második forgatókönyv valószínűbb (Forrás: Karátson Dávid)
,,Akrotiri egyik legérdekesebb, legtalányosabb freskója, az úgynevezett Nyugati Házban talált Flotilla freskó az újabb értelmezés szerint minden bizonnyal az egykori belső, kis kalderaöblöt ábrázolja – még ha stilizáltan is –-, nem pedig a nyílt tengert, mint korábban gondolták. E kis belső öböl a mai, nagy kalderaöböl északi részén lehetett, keskeny kijárattal az Égei-tenger felé” –írják a kutatók.
A hét éve folyó kutatásban 2018-ban a késő bronzkori belső öbölben létezett vulkánszigetet, most pedig Szantorini teljes egészét rekonstruálták a kutatók. Az eredményekről a Journal of Volcanology and Geothermal Research című tudományos folyóirat számolt be.
Forrás: ELTE TTK